Orbán Viktor miniszterelnök és a NATO főtitkára Budapesten ültek le a tárgyalóasztalhoz, ahol szó esett az orosz-ukrán háborúról, de megvitatták a júliusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozó napirendjét is. A későbbi sajtótájékoztatót a magyar miniszterelnök azzal indította, hogy Jens Stoltenberg főtitkári időszaka alatt jelentősen megerősödött a NATO és országunk kapcsolata. Orbán ezzel párhuzamosan azt is leszögezte, hogy Magyarország teljesíti a NATO számára vállalt kötelezettségeit, azonban hazánk álláspontja eltér a többiekétől.
Az Index beszámolója szerint mindezt azzal indokolta, hogy az országnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban lévő eltérő véleményeket megváltoztassa. „Így nem kíván blokkolni olyan döntéseket, amelyeket a többiek osztanak. Minden NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai alapján csak önkéntes lehet. Ezt megerősítette a főtitkár.” – mondta el Orbán Viktor. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig megbecsült tagja volt a NATO-nak, az ország ráadásul fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont. Kitért arra is, hogy Magyarország támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta pedig menedéket nyújt a háború sújtotta országból érkező embereknek. Mindez hozzájárul a közös biztonsághoz.
A felek megvitatták az ukrajnai helyzetet is. Ennek keretében a főtitkár elmondása szerint Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben. Ezt Jens Stoltenberg elfogadta. A fentiek mellett a NATO-csúcs napirendjét is megvitatták, valamint Stoltenberg kijelentette, hogy a szövetségnek továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. A NATO nemcsak a kiképzésekben vett részt, hanem hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket is vállalt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Oroszország 2022-ben indított teljes körű inváziója óta a szövetség tagországai évente 40 milliárd euró értékű katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. Ezt a támogatást addig kell fenntartani, amíg szükséges.
