Barta Zsanett építészmérnök nem akar botrányhős lenni, csupán azt szeretné, ha a BME vezetői elismernék a felelősségüket a botrányos egyetemi gólyatáborokért. Mert szerinte nemcsak az idei, augusztusi bodajki gólyatábor volt vállalhatatlan, hanem már 2011-ben a balatonlellei is. Amin elsőéves építész karos hallgatóként ő is részt vett. És amiről másnap hazament. Ezzel kapcsolatban kitett a Facebook oldalára egy videót, amit 416 ezren néztek meg, a TikTokon pedig majdnem 1,5 millió ember látta.
Mint azt az AcNews megírta, elképesztő botrány kerekedett abból, ami a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara augusztus végi, bodajki gólyatáborában történt. A szervezők gátlástalanul megalázták az elsőéves hallgatókat. Többek között megmotozták őket, elvették a gyógyszereiket, nem adtak elég időt a fürdésre. Naponta csak háromszor engedélyezték a vécéhasználatot, akkor is alkalmanként egy percig. Az alvó, kiszolgáltatott helyzetben lévő diákokat pedig lefényképezték. Ami önmagában is bűncselekmény, mert súlyosan súlyosan sérti a személyiségi jogokat. Ráadásul a fotókat a táborlakók előtt kivetítőn bemutatták. Az ügy kapcsán Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa azonnal vizsgálatot indított, és jelentést kért a BME dékánjától.
Pucsítani kellett a lányoknak a reggeli tornán
„Én is a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem, igaz évekkel korábban, az Építészmérnöki karon. Már a második napon hazamentem a gólyatáborból – mesélte az AcNews-nak Barta Zsanett. Az hagyján, hogy amikor a vonatra felszálltunk, mindenkinek fel kellett ülni az ülések feletti csomagtartóra. De a táborban már az első nap arról szólt, hogy minél többet igyunk, és minél több szexuális jellegű feladatot végezzünk. Senki nem mert nemet mondani, különcködni.”
Zsanett arról beszélt, hogy a második nap a reggeli tornánál a lányoknak pucsítani kellett, miközben a feneküket pontozták a fiúk. Ekkor döntött úgy, hogy inkább hazamegy. Miközben a vonatra várt, látta, amint a felsőévesek tojással megdobálták a gólyákat. Majd lisztet szórtak rájuk, és mindenkit bezavartak a Balatonba. Ahol a lányoknak fürdőruhát kellett cserélni a fiúkkal.
„A fiúknál a ruha alul nem takart semmit, a lányoknál pedig felül – idézte fel a történteket Zsanett. – A következő feladat az volt, hogy a lányok félmeztelenül pacsiztak HÖK-ösökkel, amit közben le is fotóztak. Ez végképp kiverte nálam a biztosítékot.” Másnap Zsanettet sírva hívta a barátnője, hogy este minden gólyát beküldték egy terembe, ahol lekapcsolták a lámpát és a sötétben meztelenre kellett vetkőzniük. Utána kiszórták az összes ruhát a folyosóra, majd felkapcsolták a villanyt. És akkor a tábor vezetői el kezdték fotózni a meztelen gólyákat.
Senki nem mer tiltakozni a megaláztatás ellen
„Amikor valaki úgy leitat egy lányt, hogy ő nem tud nemet mondani a szexre, az is erőszak – hívta fel a figyelmet Zsanett. – Értem én a tömegpszichózist, hogy senki nem mer tiltakozni a megaláztatás ellen. De ezt kihasználni, ezzel visszaélni undorító dolog.” Az építészmérnök lány videóját az egyetem vezetői is megnézték. Hétfőn egy beszélgetésre hívták Zsanettet, azt remélte, majd elismerik a saját felelősségüket a bodajki gólyatáborban történtek miatt. Előtte a lány elolvasta Bihari Péter rektorhelyettes korábbi, a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatát. Amelyben Bihari túlzónak, torzítottnak tartott a botrányokkal kapcsolatos egyes véleményeket. Sérelmezte, hogy ezek negatívan hatnak a BME megítélésére. Na, ez volt az a pont, ami kiverte a biztosítékot Zsanettnél.
„Azt vártam, hogy az egyetem vezetése kimondja, hogy igen, mi csesztük el, mi rontottuk el – magyarázta Zsanett. – Ehhez képest azt kérték tőlem, mondjam el a javaslataimat – mesélte Zsanett. Felháborító, hogy szerintem nem volt elegendő empátia bennük a megalázott diákokkal szemben. Körülöttem tízen – a rektohelyettes, a Rektori Kabinet igazgatója, a kommunikációs igazgató, pszichológus, HÖK-ös, stb. – ültek, és bizonygatták, hogy a gólyatáborokban minden rendben van.
Semmi sincs rendben, amíg nincs felelős
Majd egy építészhallgató, aki a gólyatábor szervezője volt, arról győzködte Zsanettet, hogy náluk már három éve nincsenek durva feladatok. Hogy semmi nem kötelező. Csakhogy egy diák a levelében pont arról panaszkodott Zsanettnek, hogy az építész kar tavalyi gólyatáborában is kötelező volt az ivászat. Az egyik feladatban pedig a legszőrösebb fiú testéről MINDENKINEK le kellett nyalni a mézet.
„Az egyetem vezetői azt kérték, küldjem el az oldalamra írt névtelen panaszosok üzeneteit, azokat majd ők kivizsgálják. Pont ez a baj. Hogy ők vizsgálnák ki. Miközben egy megalázott gólya sem hisz nekik. Senki nem bízik bennük. Arról akartak meggyőzni, hogy minden rendben van a gólyatáborban. És ezt jól megírták volna az egyetemi lapban. Csakhogy semmi nincs rendben addig, amíg nincs meg valamennyi felelős. És meg kell semmisíteni a kiszolgáltatott, meztelen gólyákról készült összes fotót. Végül ingyenes pszichológiai segítség kell az egykori és jelenlegi hallgatóknak, áldozatoknak, akik a BME gólyatáboraiban traumát szenvedtek.
Annyira örülök, a bátorságodnak, Zsanett!
„Az ilyen hallgatói képviselet beteg agyú pszichopaták gyűjtőhelye. Nem igaz, hogy az egyetem vezetése nem tud erről évek óta, ha viszont nem tudnak róla, az is őket minősíti. A felelősségre vonásnak ott kell kezdődnie, hogy az összes szervezőt AZONNAL ELTÁVOLÍTJÁK AZ EGYETEMRŐL. Azért, hogy senkinek eszébe se jusson hasonló aljasságot produkálni az elkövetkező években” – reagált Zsanett közösségi oldalán Roland.
„Annyira örülök, a bátorságodnak, Zsanett! A lányomnak már általánosban meg kellett ezt a hozzáállást tanítanom, ott az igazgató- osztályfőnök pucsíttatta a lányokat a munkások szeme láttára és pálcázta őket. Kivéve a lányomat. Fel akartam jelenteni, a lányom kérte, hogy ne… azóta is bánom” – tette hozzá Gabriella.
„Mert neked volt tartásod és bátorságod kiállni az értékrended mellett, jól tetted! Én is hazajöttem anno félidőben, szintén BME csak GTK… hányinger volt az egész” – üzente Veronika.
„Szintén építész-bme! Pont emiatt el sem mentem 16 éve, mert már messze híre volt a tábornak! Undorító volt már akkor is! A nők megaláztatása után meg csak röhög mindenki…” – emlékezett Judit.
