Jövőre újra nőni fog a teljes forint lakossági állampapír-állomány az idei visszaesés után, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 960 milliárd forintos emelkedéssel számol – derül ki a 2023-as évi finanszírozási tervből, amely az ÁKK honlapján érhető el.
Az adósságkezelő az idei megtorpanást a lakossági állampapírpiacon azzal magyarázta a finanszírozási tervben, hogy miután a hozamok nagymértékben megemelkedtek, a háztartások jelentős mennyiségű alacsonyabb kamatozású lakossági állampapírt váltottak vissza, és inkább magasabb hozamot ígérő eszközökre váltottak.
Az ÁKK azt tervezi, hogy a lakossági állampapír-vásárlás ösztönzése érdekében átalakítja a termékek szerkezetét, három alapterméktípusra épülő termékkört hoz létre jövő év második félévétől az infláció tetőzését és a hozamok csökkenését követően. Ezen felül egyszerűsítik a számlanyitást az ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok részére a Magyar Államkincstárban – írták.
A finanszírozási terv alapján a teljes bruttó kibocsátás tervezett összege jövőre 11 869 milliárd forint, amiből 8895 milliárd forintot (75 százalék) a forintkibocsátások, 2974 milliárd forintnyit a devizakibocsátások (7,3 milliárd euró, 25 százalék) tesznek ki.
A forintkibocsátáson belül a lakossági állampapírok összege 4580 milliárd forint. Jövőre a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára a teljes adósságon belül 20-25 százalékos toleranciasávot jelölt ki az adósságkezelő.
Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya, azaz a nettó finanszírozási igény a következő évben várhatóan 3200 milliárd forint lesz. A tervezett nettó kibocsátás összegét ennél magasabb összegben, 3409 milliárd forintban határozták meg; a különbözet a likviditási tartalékokat növeli.
Az adósságlejáratok és az előfinanszírozások összege várhatóan 8460 milliárd forint lesz 2023-ban, amiből a lejáratok 7756 milliárd forintot tesznek ki, míg az ÁKK 704 milliárd forint összegű előfinanszírozást – forintkötvénycserét és devizakötvény-visszavásárlást – tervez.
Jövőre a devizaadósság arányára vonatkozó korlát felső határa 30 százalékra nő, a korábban használt alsó korlátot pedig eltörölték.
A teljes forintkötvény-kibocsátáson belül a zöld kötvények – 10 és 30 éves – várható kibocsátása 100 milliárd forint lesz 2023-ban; a 30 éves zöld kötvényből az ÁKK két aukciót tervez 2023-ban.
A gazdaságpolitikai célkitűzéseket figyelembe véve az államadósság-kezelés stratégiai céljai az adósságráta csökkentése, az adósságportfólió diverzifikációja, a hátralévő futamidő hosszítása, illetve az ESG piaci jelenlét fejlesztése – olvasható a 2023. évi finanszírozási tervben. (MTI)
