Szinte mindenütt jó minőségű a csapvíz Magyarországon, amire rendkívül büszkék is vagyunk. Azonban a hangsúly ebben az esetben a szintén van. Ugyanis még mindig van 9 település, ahol magas az arzéntartalom – hívta fel a Portfolió a figyelmet az NNGYK jelentése alapján. A 2023-as ivóvízminőség-jelentés szerint romlott a közüzemi ivóvízellátás. Ezt támasztja alá, hogy országosan mindössze a lakosság 95,5 százaléka számára érhető el. Ez pedig alacsonyabb, mint a 2022-es (99,7 százalék) valamint a 2021-es (99 százalék) adat. Jó hír azonban, hogy Budapesten az ellátottság 100 százalékos, ahogyan 6 vármegyében is. Fontos azonban, hogy mintegy 200 ezer ember vízellátásáról nincs információ.
Na, de mi van a vízminőséggel? Az NNGYK több mint 46 ezer vízmintát vizsgált be. Ennek alapján a legtöbb vízminőségi jelző 99-100 százalékban megfelelő eredményt adott. Azonban az is kiderült, hogy egyre több felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó-rendszerben jelentkezik peszticid probléma. Köztük a védettnek tudott nyersvizekben is. Tavaly pedig 9 olyan település volt, ami arzén-, bór- vagy fluorid kifogásoltsággal érintett.
Azok a települések, amelyek az NNK 2023-as listája szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), kivétel nélkül Csongrád-Csanád vármegyében találhatóak:
- Ferencszállás (Csongrád-Csanád vármegye)
- Földeák (Csongrád-Csanád vármegye)
- Kiszombor (Csongrád-Csanád vármegye)
- Kálrafalva (Csongrád-Csanád vármegye)
- Makó (Csongrád-Csanád vármegye)
- Makó-Rákos (Csongrád-Csanád vármegye)
- Maroslele (Csongrád-Csanád vármegye)
- Óföldeák (Csongrád-Csanád vármegye)
- Székkutas (Csongrád-Csanád vármegye)
Az ólomkockázat szempontjából 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás esetében állapítottak meg magas vagy nagyon magas kockázatot. Ez körülbelül 746 ezer főt érint. Ez a probléma leginkább Budapesten és a nagyobb településeken létezik.
