Dánia a világon először vezet be adót a mezőgazdasági termeléssel összefüggő károsanyag-kibocsátásokra. A dán parlament által elfogadott jogszabálycsomag külön nevesíti az állattenyésztésből származó metánt. Közismert tény, hogy az üvegházhatású gáz nagy mennyiségben szabadul fel a szarvasmarhák emésztésekor, de a sertéstenyésztéssel összefüggésben is jelentős mennyiség kerül a környezetbe.
A mezőgazdasági szereplők által fizetendő adók fajtáit és mértéküket hosszas egyeztetések eredményeként határozták meg a klímatudatosságáról is híres Dániában. Az úttörő jogszabályok kimunkálásában részt vettek a kormányzat, a gazdálkodók, a szakszervezetek és a környezetvédők képviselői is. Az intézkedéscsomag értelmében 2030-tól a dán gazdáknak 300 dán koronát (körülbelül 117 ezer forintot) kell fizetniük a termelésük nyomán felszabaduló üvegházhatású széndioxid minden egyes tonnája után. Az adó 2035-re több, mint a kétszeresése nő majd, elsősorban a sertés- és szarvasmarhatenyésztőkre róva fizetési kötelezettséget.
A szakértők úgy vélik, a reform nyomán a skandináv ország sok tekintben tovább zöldülhet, a környezet pedig hasonlatossá válhat ahhoz, mint amilyen régebben volt. A nagy horderejű változást koordináló dán miniszter legalábbis úgy véli, a bevezetésre váró új szabályokhoz hasonló mértékű lépés százhatvan éve – a vizes élőhelyek lecsapolása óta – nem zajlott Dániában.
