A kultúra természete szerint olyan, mint a béke: összeköt – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen.
A miniszter a Csallóköz központjának számító városban, hagyományosan a Pázmaneum Társulás által szervezett ünnepségen felidézte a Himnusz keletkezésének, ismertté válásának és megzenésítésének történetét, majd beszélt arról, ahogy Kölcsey műve keletkezése óta végigkísérte a magyarságot, s arról is, hogy a kultúra jellegéből adódóan összeköt.
„Ott volt velünk mindig az elvesztett, de túlélt 20. században. A harcterek és a hadifogság poklában, és akkor is, amikor a trianoni döntés darabokra szaggatta nemcsak az országot, hanem a nemzetet is” – jelentette ki Gulyás Gergely. Rámutatott: a Himnusz, a magyarok nemzeti imádsága itt van velünk a felfedezendő 21. században is. Hozzátette: Kölcsey versével szimbolikusan is ünnepeljük a magyar kultúrát, mindazt, amit magyarul álmodunk és amit magyarul beszélő nemzeti közösségünk hosszú évszázadok alatt létrehozott, és ami napjainkban is körbevesz és elhordoz mindannyiunkat, akik összetartozunk itt, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban.
„A kultúra természete szerint olyan, mint a béke: összeköt” – hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve: a kultúra megismer és megért, nem rombol és nem szakít szét, nem írja át a történelmet, nem írja át a sírokon a neveket, a történelemkönyvekben az eseményeket. Kijelentette: amikor kultúránkat őrizzük, az egymáshoz tartozásunkat őrizzük.
„Minden közösségnek megvan a maga kultúrája és minden kultúra addig él, ameddig közössége élteti” – tette hozzá.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott: az ellenkultúrák korát éljük, közösségromboló, gyökérszaggató időket, amelyhez hasonlóra volt már példa a 20. század totalitárius diktatúráinak idején, bár akkor a félelem és nem a kényelem mozgatta a világot.
„A két veszély természete szerint mégis ugyanarról a tőről fakad, mindkettő tagadja a közösséget és nemzeti kultúrát, tagadja a hitet és a nemzeti összetartozást” – világított rá Gulyás Gergely.
Kifejtette: látni lehet, hová jutott Nyugat-Európa a globális érdekeket képviselő politikai erők nyomása alatt: az ideológia megpróbálja legyőzni a valóságot, a politikailag korrekt beszéd a szólásszabadságot. Rámutatott: a birodalmi Európa koncepciója, az európai egyesült államok célkitűzése a nemzeti identitás felszámolását tartja kívánatosnak.
„Arra van szükség, hogy felismerjük, hogy a megbékélés nemcsak egy szép gesztus, hanem megmaradásunk, mindannyiunk megmaradásának egyedüli lehetséges útja is” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
„A 20. század világháborúi és totalitárius diktatúrái megtanították számunkra a béke és a kultúra értékét. Mi a nemzetek közötti barátság, kiengesztelődés, ha kell történelmi megbékélés szószólói vagyunk, akik tudjuk, hogy a nemzetek felszámolására irányuló kísérletek mindig háborúhoz, ellenségeskedéshez és szakításhoz vezettek e térségben” – mondta Gulyás Gergely.
