ACNEWS

Farsangi nyitány: böjti réce lett az év madara

Böjti réce / Fotó: Shutterstock
Böjti réce / Fotó: Shutterstock
A böjti récét választották a 2025-ös év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületben.
Hirdetés
Ad image

Az MME 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó kezdeményezés során a lakossági internetes szavazást ezúttal a böjti réce nyerte – olvasható az MME közleményében.

Tájékoztatásuk szerint a böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő.

A nevét onnan kapta, hogy afrikai telelőhelyeiről márciusban, a húsvét előtti böjti időszakban érkezik vissza. A faj a Szaharától délre telel, és visszatérését nagyban segítik az ilyenkor délnyugat felől fújó böjti szelek.

Magyarországon egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – áll a közleményben.

Azt írták, a böjti réce elterjedési területe az elmúlt évtizedekben észak felé tolódott el. Vonuló, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti.

Világállománya 870-933 ezer, az európai 352-525 ezer, a magyarországi 500-700 pár közé becsülhető – tájékoztatott az MME, hozzátéve, hogy a világ-, az európai és a magyarországi állomány is csökken.

Az egyesület a böjti récét leginkább veszélyeztető tényezők között a fészkelőhelyek csökkenését, a folyószabályozásokat, a lecsapolásokat, valamint a kiszáradást említi. Mint írták, az Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása.

A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (mint például a cserjésedés, a legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt – közölte az MME.

(MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

NEKED AJÁNLJUK

Hirdetés
Ad image
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!