2004-ben orvvadászok lelőtték Marius-t, az elefántcsontparti Taï Nemzeti Parkban élő két utolsó felnőtt hím egyed egyikét. Amíg élt, a csoport „dialektusában” megjelent egy gesztus. A különböző csimpánzközösségek eltérő módon kérik a hímek a nőstényektől a szexet. Marius halálával az egyik ilyen gesztus örökre eltűnt – írja a science.org.
„Ez egy nagyon izgalmas felfedezés”- mondja Kathelijne Koops, a Zürichi Egyetem primatológusa. „Korábbi munkák már találtak különbségeket a csimpánzközösségek szerszámhasználata között. De ez az első bizonyíték arra, hogy ugyanarra a kérésre különböző gesztusokat is használnak. És ez az első, amely ilyen egyértelműen dokumentálja egy konkrét kulturális viselkedés eltűnését az emberek beavatkozása miatt” – mondja.
„A hím csimpánzok különleges gesztusokat használnak, ha közösülésre vágynak” – mondja Roman Wittig, evolúciós antropológus. „A jelzések viszonylag finomak, hogy csak egy közeli nőstény figyelmét hívják fel magukra, elkerülve a konfrontációt más hímekkel” – mondja.
Wittig és csapata 495 szexuális gesztus feljegyzését vizsgálta meg négy szomszédos csimpánzközösségben a Taï-erdőben Azt találták, hogy az egyes csoportok között különbségek vannak. Bár a hímek mind a négy közösségben előre-hátra lóbáltak egy ágat, vagy a sarkukat kocogtatták, hogy szexet kérjenek, csak a déli és keleti közösségek használták a „levélcsipesz” gesztust. Csíkokat tépnek le egy levélről. Csak az északkeleti közösség hímei ütögették az ujjukat egy kemény felületre. A több ezer kilométerrel arrébb, Ugandában élő csimpánzpopuláció egyáltalán nem használta a sarokkocogtatást vagy az kopogtatást. Viszont számos olyan gesztust produkált – például egy tárgyon való dobolást mindkét kezével -, amelyet az elefántcsontparti csimpánzoknál nem lehetett látni.
„Úgy tűnik, hogy a csimpánzoknak van egy sor veleszületett gesztusuk. Olyan viselkedésmódok, amelyeket mindannyian képesek végrehajtani. De ezek különböző közösségekben más-más jelentést kapnak” – mondja Wittig.
