A kutatók arra számítanak, hogy az arab világban (Észak-Afrikában és a Közel-Keleten) lesz a legmagasabb az elhízott 5-24 évesek aránya, míg Németországban a fiatalok 20-23 százaléka lehet érintett. Mindez több szív-, légzőszervi és termékenységi problémával, cukorbetegséggel, rákkal és mentális egészségügyi problémákkal fog járni – figyelmeztet a kutatócsoport.
A tanulmány szerzői általában a médiahasználatban bekövetkezett változásokat és a nyugati étrend felé való elmozdulást nevezik meg z okokat. Megfelelő politikai intézkedések és reformok nélkül 2050-re 3,8 milliárd felnőtt és 746 millió gyermek vagy serdülő lehet túlsúlyos vagy elhízott.
Az előrejelzés szerint 25 év múlva minden harmadik elhízott fiatal a két régió egyikében fog élni: Észak-Afrika/Közel-Kelet vagy Latin-Amerika/Karibi térség. A hatalmas növekedésnek egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményei lesznek.
Az új terápiákat, például a fogyókúrás injekciókat nem említi külön a tanulmány, ami az 1990 és 2021 közötti adatokon alapul, amikor ezek a terápiák még nem játszottak jelentős szerepet, különösen nem a gyermekeknél. Arról sem esik szó, hogy a koronavírus-járvány és az ezzel járó korlátozások – például a sporttevékenységekre vonatkozóan – sok országban a túlsúlyos emberek arányának növekedéséhez vezettek. Sok esetben még mindig nem világos, hogy ez csak átmenetileg vagy tartósan súlyosbította-e a problémát. Mindkét tényező nagyban befolyásolhatja a számok alakulását az elkövetkező évtizedekben – írja a blick.ch.
Az elhízási válság az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált. A 25 éves és idősebb felnőttek, valamint az 5 és 24 év közötti gyermekek és serdülők körében a túlsúly és az elhízás aránya az elmúlt három évtizedben (1990 és 2021 között) világszerte több mint kétszeresére nőtt. További jelentős növekedés várható, különösen az elhízás tekintetében: Az elhízott gyermekek és serdülők száma 2050-re mintegy 174 millióról 360 millióra emelkedhet.
