A dán parlament 2023-ban állapodott meg arról, hogy 2027-től egyenlővé teszik a nők és a férfiak státuszát a hadseregben. Ezért volt némileg meglepő, amikor a parlament úgy döntött, hogy még gyorsabban cselekszik, és kedden bevezette a kötelező katonai szolgálatot minden nő számára, aki idén július 1-je után tölti be a 18. életévét. Az érintett nők 2026 januárjától lesznek behívhatók a fegyveres erőkhöz.
Michael Hyldgaard tábornok, a dán fegyveres erők vezérkari főnöke nem lát szervezési problémákat: „Már ma is az újoncok 25 százaléka önként jelentkező nő. Úgy gondolom, hogy a hadsereg készen áll erre”.
A jövőben a nők – csakúgy, mint a férfiak – abban az évben, amikor betöltik a 18. életévüket, meghívást kapnak a „fegyveres erők napjára”, amelyre hagyományosan egyszer tavasszal, egyszer pedig ősszel kerül sor. Ez a meghívás kötelező. Aki nem tud részt venni, annak alapos indoklással kell szolgálnia. – írja a Bild.
Magán a napon a fiatalok először néhány általános információt tanulnak a hadsereg felépítéséről, majd írásbeli tesztet kell írniuk. A harmadik napirendi pont az egészségügyi vizsgálat. A legvégén mindenki, aki átesett az egészségügyi ellenőrzésen és a vizsgán, részt vesz egy számsorsoláson.
A lottószámok egy része ugynevezett „szabad szám”, amely felmenti őket a katonai szolgálat alól. Az, hogy hány szabad szám van a sorsoláson, attól függ, hogy elegendő önkéntes jelentkezett-e már a szolgálatra.
Az elmúlt években mintegy 40 000 fiatalt hívtak be a „fegyveres erők napjára”, köztük olyan nőket is, akik maguk jelentkeztek. Közülük 2024-ben 4679-en léptek katonai szolgálatra, ebből 1103 nő. A rendes kötelező katonai szolgálat négy és tizenkét hónap közötti időtartamú, attól függően, hogy az újonc a három hónapos alapkiképzés után mit választ. Például azoknak, akik az életvédőkhöz akarnak csatlakozni, nyolc hónapig kell szolgálniuk, míg azoknak, akik lovas gárdisták akarnak lenni, legalább egy évig kell újoncként a hadseregben maradniuk.
