ACNEWS

Ez a világ legbizarrabb húsvéti szokása

Fotó: Illusztráció / Pixabay
Fotó: Illusztráció / Pixabay
Ha furcsán nézel, amikor valaki leharapja a húsvéti csokinyúl fejét, most lesz csak igazán teljes a döbbeneted.
Hirdetés
Ad image

Norvégiában a húsvét nemcsak a csokoládéról és a síelésről szól, hanem a brutális gyilkosságokról is. A „húsvéti krimi” (norvégul: påskekrim) minden évben – jogosan – felkerül a világ legkülönösebb ünnepi hagyományait összegző listákra. Kevés olyan nemzet akad ugyanis, amelynek tagjai Jézus feltámadását bűnügyi regények és gyilkossági történetek társaságában ünnepelné – írja a visitnorway.com.

A komor, skandináv környezetbe ágyazott krimik – más néven nordic noir – világszerte hatalmas rajongótábort tudhatnak magukénak. A műfaj ismert alakjai, mint Jo Nesbø vagy Anne Holt, könyveikkel meghódították a nemzetközi könyvpiacot. Ám az a tény, hogy Norvégiában éppen húsvétkor irányul a legnagyobb figyelem a gyilkosságok irányába, már más tészta. Ez ugyanis a világon egyedülálló, kizárólag norvég jelenség.

De miért éppen húsvétkor vágynak a norvégok véres történetekre?

A válaszért közel száz évet kell visszautaznunk az időben, egészen 1923 februárjáig. Ekkor két fiatal, pénzszűkében lévő norvég író, Nordahl Grieg és Nils Lie úgy döntöttek, hogy papírra vetnek egy krimit. A Gyldendal kiadó tüstént lecsapott az ötletre, és húsvét előtti vasárnap, az Aftenposten című napilap címlapján cikket jelentettek meg az új könyv címével: „Tegnap éjjel kirabolták a Bergeni vonatot”.

Az olvasók sokáig nem jöttek rá, hogy ez csupán egy jól időzített reklámfogás. Ők ugyanis azt gondolták, valóban megtörtént a vonatrablás. A kampány hatalmas szenzációt keltett, a könyv pedig rövid idő alatt bestsellerré vált. Sokan ezt tartják az első igazi húsvéti kriminek, és a tradíció megszületése pillanatának.

„A húsvét talán az egyetlen ünnep, amikor az emberek tömegesen utaznak a hegyekbe vagy éppen a tengerpartra. Véres krimiket lapoznak, síelnek, narancsot majszolnak és csokival fojtják le az élvezeteket” – magyarázza Bjarne Buset, norvég szerző.

A hosszúra nyúló húsvéti munkaszünet is hozzájárult a hagyomány megszilárdulásához. „Kevés országban van ilyen. A munkaszüneti napokon az embereknek végre jut ideje az olvasásra. És mi máshoz nyúlnának ilyenkor, mint egy szaftos gyilkossághoz?” – mondja Buset.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

NEKED AJÁNLJUK

Hirdetés
Ad image
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!