Kritikus munkaerőhiány és a szakmai minimumfeltételek deficitje okoz fennakadásokat a hazai egészségügyben. Amint az az Index cikkéből kiderült, van olyan kórház, ahol egy évre, de olyan is előfordul, ahol előre be nem látható ideig szünetelnek olyan fontos szakellátások, mint a gyermek-tüdőgyógyászat, az urológia, vagy a fül-orr-gégészet.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb határozatai értelmében egy fővárosi és négy vidéki kórházban kell átszervezésekkel számolniuk a pácienseknek.
Tiszavasváriban, a Kornisné Liptay Elza Szociális és Gyermekjóléti Központban április 10-től nem fogadnak betegeket a fül-orr-gégészeti járóbeteg-rendelésen, mivel nem áll rendelkezésre elegendő szakszemélyzet. A térség lakóinak így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházba kell utazniuk, amely tömegközlekedéssel akár másfél órába is telhet.
A Mezőtúri Kórház és Rendelőintézetben több mint egy hónapja, március 11. óta szünetel az audiológiai szakellátás. Szintén személyi feltételek hiánya miatt. Korábban heti három órában állt rendelkezésre szakorvos, a betegeknek mostantól viszont a szolnoki Hétényi Géza Kórházhoz kell fordulniuk.
Kecskeméten, a Meditres Egészségházban 2026. március 14-ig nem működik a gyermek-tüdőgyógyászati szakrendelés. A pácienseket átirányítják a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházba, ahol továbbra is elérhető a szolgáltatás.
Csurgón az urológiai szakrendelés esett ki a rendszerből. 2026. március 10-ig nem lesz ellátás a Járóbeteg-Szakellátó Központban, ahol eddig heti hét órában rendelt szakorvos. A körzethez tartozó 18 település betegeinek most a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház nyújt ellátást.
A fővárosban is akadozik a betegellátás. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban április 15., 16., 17. és 22. napján este 8 és reggel 8 óra között nem tudják elvégezni a sürgős CT-vizsgálatokat, mivel nincs elegendő szakember. A mentőszolgálat ezeken az éjszakákon más fővárosi kórházakba szállítja a betegeket.
A helyzetet súlyosbítja az is, hogy a kórházak pénzügyi helyzete sem stabil. Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeletének igazgatója szerint az ellenőrzéseik során súlyos problémákra derült fény. A felügyelők 130 különböző intézményben – beleértve egészségügyi, kulturális és felsőoktatási létesítményeket – végeztek vizsgálatokat.
Eredményeik alapján a konszolidáció legnagyobb részét a vidéki egyetemi klinikák viszik el. 2024 februárjában az állam 96 milliárd forintnyi kórházi tartozást rendezett. Az intézmények legnagyobb egyedi adóssága 8,5 milliárd forint volt, míg 2023-ban ez az összeg 2,6 milliárd, 2022-ben pedig 6,1 milliárd forintot tett ki.
A kórházi adósságállomány hónapról hónapra 12–20 százalékkal nő. 2024 áprilisára az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott intézmények adóssága elérte a 39 milliárd forintot. Míg más intézményekkel együtt a teljes összeg meghaladja az 50 milliárdot.
A jövőre nézve némi reményt jelent, hogy az idei évben havonta 12,5 milliárd forintos többletforrással számolhatnak a kórházak, amitől a kormány a helyzet javulását reméli.
