A 79 éves férfi azután bukkant a történelmi gyűjteményre, hogy váratlanul megörökölte a Staffs állambeli Brewoodban található ingatlant. A háromgyermekes nagyapa éveken át Mary Eileen Jonesnak végzett alkalmi, ezermesteri munkákat, amíg az 93 éves korában meg nem halt. Meglepődött, amikor rájött, hogy a ház és annak tartalma az örökség része.
Michael Hamson a ház kipakolása közben döbbenten fedezte fel az 1800-as évekből származó több száz lakatot, amelyeket egy olyan cég készített, amelyet Jones asszony egyik őse alapított.
A lenyűgöző, 200 lakatot tartalmazó gyűjteményt a hatalmas házban találták elrejtve. Faládákban, a lépcső alatti falap mögött, sőt még a garázsban is. A zárak, amelyeket a börtönöktől és kastélyoktól kezdve a templomokon át a vonatokig mindenféle dolog biztosítására terveztek, várhatóan több ezer fontot fognak érni egy árverésen.
A kétgyermekes, idős apuka elmondta: „Amikor először néztük meg a házat, ezt a fából készült ládát találtuk összeszögezve. Tele volt kacatokkal, és amikor kitoltam, elég sok zár volt benne. Észrevettünk egy laza panelt is a lépcső alatt, ahol egy másik ládányi elrejtett zárat találtunk. Volt néhány a garázsban, mások a lépcső alatt, el sem hittük.”
A zárak mindegyike az E. Jones & Sons cég védjegyét viseli, amelyet a helyi üzletember, Enoch Jones alapított 1895-ben a West Mids-i Willenhallban. Enoch Jones híres lakatos volt, és Jones asszony dédapja. A vállalkozás a családon belül maradt, amíg az édesapja, Thomas el nem adta – írja a DailyStar.
Ügyfeleik között szerepelt a HM Börtönszolgálat, a GPO, az LMS Railway és az argentin állami vasúttársaság.
Michael elmondta: „Ezek a zárak mind az 1800-as évekből és a világ minden tájáról származnak – annyira lenyűgöző volt felfedezni őket. Főként sárgaréz és bronz, néhányuk Argentínából származik, másokat az indiai Észak-félszigeti Vasútnál használtak. Soha nem gondoltuk volna, hogy ennyit érhetnek.”
Michael az 1960-as években kötött barátságot Jones asszonnyal, amikor megkérték, hogy segítsen lenyírni a gyepet az egyhektáros kertjében. Így folytatta: „A barátom vízvezeték-szerelő volt, megismerkedett Maryvel, és megkért, hogy segítsek neki lenyírni a gyepét a 60-as években. Onnantól kezdve a következő 40 évben, egészen a 90-es éveiben bekövetkezett haláláig, csak alkalmi munkákat végeztem neki. A feleségem és én lettünk a gondozói, főztünk és vigyáztunk rá, mert nem volt élő családtagja. De egyszer sem gondoltam, hogy mindezt rám hagyja, és fogalmunk sem volt a lakatokról, amíg el nem kezdtük kiüríteni a házát. Azt sem tudjuk, hogy Mary tudott-e róluk, gondolom, az apja csak akkor hozta be őket a családi házba, amikor eladta a céget. Biztos túlságosan ragaszkodott hozzá, hogy mindent elengedjen, így került minden a házba”.
Az egész tétel várhatóan 4000 és 6000 font közötti összeget (kb. 2-3 millió foritot) hoz a West Mids-i Stourbridge-ben megrendezésre kerülő Fieldings árverésen.
