ACNEWS

Orvosi szenzáció: a kopasz férfi feje átereszti a fényt

Kopasz / Fotó: Shutterstock
Kopasz / Fotó: Shutterstock
A skóciai Glasgow-i Egyetem kutatócsoportja által kifejlesztett új módszer lehetővé teszi, hogy a fény áthatoljon a fejünket alkotó csontok, idegsejtek és szövetek komplex kombinációján.
Hirdetés
Ad image


Jelenleg a legjobb hordozható, alacsony költségű módszer az agy megfigyelésére a funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (fNIRS). Sajnos ez csak néhány centiméter mélységig hatol be, ami azt jelenti, hogy az agy mélyebb rétegeinek vizsgálatához nagyobb, terjedelmesebb MRI-gépekre van szükség.

A tudósok most kifejlesztettek egy új, nem invazív agyi képalkotási technikát, amelynek során fényt sugároznak a fej egyik oldaláról a másikra. Ehhez néhány módosításra volt szükség: a kutatók növelték a közeli infravörös lézer erősségét (természetesen a biztonságos határokon belül), miközben egy átfogóbb gyűjtőberendezést is bevezettek. Még ezekkel a módosításokkal is csak egy kis fotonáram jutott át a fej egyik oldaláról a másikra a kísérletek során. Ez azonban ígéretes kezdet a mélyebbre hatoló hordozható képalkotó módszerek számára, amelyek kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a koponyánk belsejében zajló folyamatokba anélkül, hogy fel kellene nyitni azt.

Itt számos figyelmeztetést kell megemlíteni. A folyamat csak a nyolc résztvevő közül egynél volt sikeres: egy világos bőrű, kopasz férfinál. Nagyon speciális beállításra és hosszabb szkennelési időre – körülbelül 30 percre – volt szükség.

A kutatók mindannyian elismerik ezeket a korlátozásokat, de a kutatás azt is megállapította, hogy a fény nem véletlenszerűen szóródott szét a fejben, hanem inkább előnyös útvonalakat követett – többek között az átlátszóbb részeken, például a cerebrospinális folyadékkal töltött részeken. Ez az ismeret segíthet abban, hogy a jövőben az agyi szkennelések célzottabbak legyenek.

Az agyi vizsgálatok hatalmas értéket képviselnek minden területen, a fiatalok serdülőkorának megértésétől a betegségek kezeléséig életünk végén, így itt hatalmas potenciál rejlik.

A kutatás a Neurophotonics című folyóiratban jelent meg.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

NEKED AJÁNLJUK

Hirdetés
Ad image
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!