Magyarországon több százezer ember él olyan otthonban, ahol sem klímaberendezés, sem megfelelő árnyékolás vagy szigetelés nem nyújt védelmet a nyári kánikula ellen. A G7.hu elemzése szerint a „hűtésszegénység” egyre súlyosbodó probléma, amelyet azonban a hazai politikai döntéshozók és támogatási rendszerek még alig ismernek el vagy kezelnek érdemben.
Bár az elmúlt években jelentősen nőtt a klímával felszerelt háztartások száma – 2023-ban már közel egymillió otthonban használtak ilyen berendezést –, az eloszlás rendkívül egyenlőtlen. Míg a leggazdagabb háztartások több mint 80 százalékában van légkondi, a legszegényebbeknél mindössze minden hetedik otthonban található meg.
A nyári hőhullámok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek: gyakori a hőguta, a kiszáradás és a keringési problémák, amelyek fokozott terhet rónak az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerre. A helyzet a munkavállalók számára is nehéz: sokan nem tudnak otthonról dolgozni a lakás túlmelegedése miatt, míg a kültéren dolgozók egyszerre szenvednek a fizikai megterheléstől és a hőstressztől.
Bár léteznek programok az épületek energiahatékonyságának javítására, a „hűtésszegénység” még nem jelent meg önálló szempontként a lakáspolitikai gondolkodásban. Az érintettek gyakran csak saját eszközeikre, például ventilátorokra vagy nedves törölközőkre hagyatkozhatnak – ezek viszont nem nyújtanak elégséges védelmet az akár 28-30 fokos éjszakai beltéri hőmérséklet ellen.
