A Louisville-i Egyetem kutatói, Khushboo Patel, Judith Danovitch és Nick Noles 257 óvodás és általános iskolás gyereknek mutattak képeket különböző felnőttekről, majd megkérdezték, szerintük ki tud többet a tudományról, és kitől szeretnének tanulni. Az eredmény érdekes volt:
„A gyerekek túlnyomó többsége azt a felnőttet választotta, akinek a neme megegyezett a sajátjával” – mondta Patel. Vagyis a fiúk úgy gondolták, hogy a férfiak értenek jobban a tudományhoz, a lányok pedig egyértelműen a nőket tartották tudósabbnak.
„Ez jelentős változást jelez a gyerekek gondolkodásában: a lányok kezdik úgy látni, hogy a nők jártasak a tudományban, és tőlük szeretnének tanulni” – tette hozzá a kutató.
Nők és példaképek: Egyenlőség a STEM területeken
Ez a változás fontos, mert segíthet csökkenteni a nemek közti egyenlőtlenséget a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) területeken. Bár az elmúlt évtizedben jelentősen szűkült a különbség, 2021-ben még mindig csak a STEM-munkahelyek harmadát töltötték be nők. Judith Danovitch szerint a kulcs a megfelelő példaképek bemutatása.
„Régebben a STEM területeket kifejezetten fiús dolognak tartották, amit a média és a játékboltok kínálata is tükrözött. De ma már a lányok is kezdenek úgy tekinteni a nőkre, mint akik értenek a tudományhoz.”
Erre jó példa, hogy a gyerekek egyre többet látnak női tudósokat a való életben, de akár mesefigurák között is, mint Dr. Plüssi vagy Ada Twist, a tudós.
Khushboo Patel hangsúlyozza, hogy a szülők és pedagógusok szerepe most különösen fontos: „Ez a változás lehetőséget jelent arra, hogy támogassák a lányokat, ha érdeklődnek a STEM iránt. Fontos, hogy bemutassunk nekik női példaképeket, és kerüljük a nemi alapú, akár jó szándékú, de korlátozó megfogalmazásokat.”
Alfa generáció: a gender-tudatos és egyenlőségpárti gyermekek
Az alfa generáció – vagyis a 2010 és 2025 között született gyerekek – mindezek alapján a leginkább gender-tudatos, egyenlőségpárti generáció lehet. Ők már olyan családi és iskolai környezetben nőnek fel, ahol a nemi szerepek rugalmasabbak, és egyre több helyen az óvodában és iskolában is beszélnek a nemek közötti egyenlőségről. Tananyagaikban egyre hangsúlyosabbak a női tudósok, vezetők és történelmi alakok.
A média és a popkultúra is nagy szerepet játszik ebben a változásban: olyan erős, független női karakterek, mint Moana, Merida vagy Elsa, hozzájárulnak ahhoz, hogy a lányok új mintákat lássanak maguk előtt.
Ráadásul az alfa generáció az első, amely teljesen a digitális korban született és nőtt fel. Számukra természetes a közösségi média, ahol a feminista és nemi egyenlőséget hangsúlyozó gondolatok rendkívül láthatóak. Már gyerekként hallhatnak a nemi diszkrimináció különböző formáiról, amelyek szemléletformáló hatásúak.
Az alfa gyerekek számára ma már nem meglepő, hogy a férfiak lehetnek gondoskodó apák, ápolók vagy tanítók, míg a nők mérnökök, űrhajósok vagy politikusok. Ez a szemlélet az életük minden területén megjelenik: a játékboltokban egyre kevésbé van éles különbség a „fiús” és „lányos” játékok között, és a reklámokból is eltűnnek a klasszikus nemi szerepek.
