Viszlát Nintendó, Leonidász, Izaura és társai… Augusztus 19-től hatályba lépett az a törvénymódosítás, amely szerint a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter dönthet arról, milyen utóneveket lehet hivatalosan adni Magyarországon. A jogszabály alapján csak azok a nevek lesznek választhatók, amelyek a miniszteri rendeletben szerepelnek. Ezt a rendeletet Hankó Balázs állítja össze, szakértők és egy kijelölt bizottság bevonásával.
A változtatás előzménye, hogy májusban Kósa Lajos terjesztett be törvényjavaslatot, azzal érvelve: sok olyan név szerepel a jelenlegi névjegyzékben, amelynek szerinte nincs helye a hivatalosan adható utónevek között. A javaslatot gyors ütemben elfogadták, majd augusztus elején befagyasztották az új névkérelmek elbírálását.
Hankó Balázs a Magyar Nemzetnek adott friss interjúban hangsúlyozta: az utónevek nem csupán a kulturális örökség részei, hanem a gyermekek egész életére hatással vannak. Éppen ezért a szülők felelőssége, hogy olyan nevet válasszanak, amely a gyermek jövőjét és személyiségfejlődését is segíti.
A döntéshozatalban részt vevő bizottságban nemzetiségi és egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra szakértői kapnak helyet. A nemzetiségi utónevek esetében a miniszter hatásköre korlátozott: itt a nemzetiségi önkormányzat javaslata lesz mérvadó. A tárcavezető azonban visszaküldheti a javaslatot, ha úgy ítéli meg, hogy az adott név jó erkölcsbe ütközik, vagy hátrányos lehet a viselőjére nézve a magyar nyelvi környezetben.
A változtatás ellenére továbbra is lehet majd kérelmezni új utóneveket az ELTE Nyelvtudományi Központnál, ám ezek csak a miniszteri döntést követően válhatnak hivatalosan adhatóvá.
