A német közvéleményt ismét felkavarta egy megosztó javaslat: a Berlini Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint 70 év felett meg kellene fosztani a nyugdíjasokat a szavazati jog gyakorlásától.
Ha az első 18-ban nem, akkor az utolsó 18-ban miért?
Az elképzelés célja, hogy a fiatalok ne szenvedjék aránytalanul az idősek politikai döntéseinek következményeit.
„A politikai döntések gyakran az idősebb generációk javára születnek, míg a fiataloknak aránytalanul nagy mértékben kell viselniük a következményeket, például az éghajlatváltozás, a pénzügyek vagy a szociálpolitikai intézkedések terén. Ezért el kell azon gondolkodni, hogy bevezetjük a 70 éves szavazati korhatárt, hogy az idősek már kevésbé tudják befolyásolni a jövőt”
– mondta Marcel Fratzscher, a DIW vezető közgazdásza egy friss podcastban.
Fratzscher korábban is megosztó ötletekkel hívta fel magára a figyelmet: javasolta például, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkezők fizessenek szolidaritási különadót, vagy kötelező szociális szolgálatot vállaljanak a munkaerőpiacról való kilépésük után. 2016-ban pedig azt állította: „a menekültek fogják fizetni a baby boomerek nyugdíját”. Mostani ötletével ismét heves vitát váltott ki, sokan a demokrácia alapjainak megkérdőjelezését látják benne írta a Berliner Zeitung.
„Ha az emberek nem szavazhatnak az első 18 évükben, akkor az utolsó 18 évükben sem szabadna” – fogalmazott a kutató, hangsúlyozva, hogy a nyugdíjasoknak nagyobb szolidaritást kell mutatniuk a fiatalabbak felé, mert döntéseik következményeit rövidebb ideig viselik.
A fiataloknak jogot, lehetőséget és teret kellene adni
Fratzscher nemcsak az idősek szavazati jogát kérdőjelezi meg: a gyermekeknek és fiatalkorúaknak is jogot kellene biztosítani a politikai folyamatokban, akár a szüleik vagy gyámjaik révén. A cél, hogy a fiatalok is hangot kapjanak azokban a kérdésekben, amelyek közvetlenül érintik a jövőjüket.
A közösségi médiában sokan egyetértenek, és javaslatok is születtek: a fiatalokat pártnevek nélkül lehetne szavaztatni, mert még „nem gyűlölködnek és nem előítéletesek”. Többen támogatnák azt is, hogy a különböző korcsoportok szavazatai lakosságarányosan befolyásolják a választás végeredményét.
Választási rendszer: alkotmányos dilemmák és generációs igazság
A DIW vezetője több területen az egyenlőbb felelősségvállalás mellett áll ki – például szerinte a klímaszolidaritási folyamatokat az egész lakosságnak finanszíroznia kéne, nemcsak egyes vállalati rétegeknek. A „bérlővédelmi törvények” reformjával a generációk közötti lakáscsere megkönnyítését is sürgeti, hogy az egyedül élő idősek könnyebben átadhassák lakhelyüket a nagyobb helyet igénylő családoknak – írta az Economx.
Ugyanakkor alkotmányos szempontból rendkívül problémás a kor alapú szavazati jog megvonása. A német Alaptörvény (Grundgesetz) jelenleg egyetemes, egyenlő és szabad szavazati jogot garantál, korlátozásra csak nagyon kivételes esetekben ad lehetőséget.
A szavazati korplafon bevezetése eddig még nem merült fel, ellenben a korhatár 16 évre csökkentése évek óta vita tárgya Németországban – írta a Berliner Zeitung.
