Az első csomag már társadalmi egyeztetés alatt áll, főként technikai és adminisztratív módosításokat tartalmaz, míg a második – év végi – csomagban érdemi adócsökkentések várhatók. Célja az adóadminisztráció egyszerűsítése és a kedvezmények érvényesítésének könnyítése.
Fontos változás, hogy az anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozat folytatólagossá válik, így azt nem kell évente megújítani, és a 30. életévüket év közben betöltő anyák számára sem lesz szükség a kedvezmény arányosítására. Továbbá adómentessé válnak a bankok által elektronikus fizetési visszaélések miatt adott önkéntes kártérítések, ami a digitális tranzakciók biztonságát erősíti.
A vállalkozásokat érintő változások között érdemes kiemelni a tartós megbízási jogviszony bevezetését, amely a munkaviszonyhoz hasonló biztosítotti jogállást eredményez, és új járulékfizetési szabályokat hoz. Az áfa-bevallásban pontosabb adatszolgáltatási kötelezettség jelenik meg a levont adóval kapcsolatosan, a csoportos áfa alanyok felelőssége bővül, és szigorodnak a kutatóintézetekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési adókedvezmény feltételei is – írta a Piac és Profit.
A második adócsomag ennél nagyobb költségvetési hatással bírhat, különösen, ha megvalósul a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése, amely önmagában akár 200–220 milliárd forint bevételkiesést okozhat. A kormány a kiskereskedelmi adó sávhatárait is megemelné, a legfelső sáv 120 milliárd forint fölött, a középső 50 milliárd forinttól érvényesülne.
Az év végi csomag részeként új környezetvédelmi fejlesztési adókedvezmény is elérhetővé válna, valamint bevezetnék a CISAF-keretrendszert a tiszta technológiák támogatására 2030-ig. Az energiaszektorban hálózatfejlesztési támogatás segítené az elosztóhálózatokat, miközben elhalasztanák a jövedéki adó inflációhoz kötött emelését, és a KIVA értékhatárát megdupláznák a kisvállalkozások terheinek csökkentése érdekében.
A két adócsomag elfogadása november végére várható. Addig azonban még hátra van a törvényjavaslatok benyújtása, a parlamenti viták és a módosító indítványok megtárgyalása. A szakértők szerint különösen az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának javaslatait érdemes figyelemmel kísérni, mivel ezek alakíthatják a leginkább a végső szabályozást.
