A bolygónk új valósággal küzd, miután elérte az elsőt a katasztrofális és potenciálisan visszafordíthatatlan éghajlati fordulópontok közül – állapította meg egy mérföldkőnek számító jelentés, amelyet 160 tudós készített világszerte. A kutatók szerint a Föld belépett abba a korszakba, ahol a klímaváltozás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem mindennapi valóság.
A korallzátonyok pusztulása jelzi a fordulópontot
A jelentés szerint a bolygó elérte az első kritikus pontot: a melegvízi korallzátonyok tömeges pusztulását. 2023 óta a világ zátonyai a valaha mért legsúlyosabb fehérítésen mennek keresztül, miután az óceánok hőmérséklete rekordmagasságba emelkedett – a zátonyok több mint 80%-a érintett. A korallok színes, élettel teli birodalmát fehér, hínárral borított tájak váltják fel – írta a CNN.
„Most már túlléptük azt a határt, amit a korallzátonyok el tudnak viselni” – figyelmeztetett Mike Barrett, a World Wildlife Fund UK tudományos főtanácsadója és a jelentés társszerzője. Hozzátette: „Ha a globális felmelegedés nem fordul vissza, a korallzátonyok, ahogyan mi ismerjük őket, eltűnnek.”
A korallzátonyok eltűnése messzemenő következményekkel járna: ezek biztosítanak élőhelyet a tengeri fajok hatalmas részének, élelmet milliók számára, több trillió dolláros gazdasági értéket, és védelmet a part menti közösségeknek.
A tanulmány szerint a bolygó több további fordulópont küszöbén áll. Szinte bizonyos, hogy a világ nem tudja teljesíteni a célkitűzést, miszerint a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest.
„Gyorsan közeledünk a Föld rendszerének több olyan fordulópontjához, amelyek átalakíthatják világunkat, és pusztító következményekkel járhatnak az emberekre és a természetre nézve”
– mondta Tim Lenton, az Exeteri Egyetem professzora, a jelentés vezető szerzője.
Összeomlás szélén a Föld éghajlati rendszere
A kutatók különösen aggasztónak tartják az Atlanti-óceán meridiánális cirkulációjának esetleges összeomlását, amely alapvetően befolyásolja az éghajlati rendszert. Ennek leállása egyes térségeket mély fagyba taszítana, másokat hőhullámok sújtanának, a monszunok rendszere pedig felborulna.
„Most már fennáll a kockázata, hogy az összeomlás még a ma élő emberek életében bekövetkezhet” – figyelmeztetett Barrett.
A világ nincs felkészülve ezekre a hirtelen és visszafordíthatatlan változásokra – mondta Manjana Milkoreit, az Oslói Egyetem kutatója. „A jelenlegi politikák fokozatos változásokra vannak tervezve, nem pedig ilyen gyors, egymással összefüggő átalakulásokra.”
A jelentés sürgeti a szennyező kibocsátások gyors csökkentését és a légköri szén-dioxid eltávolításának fokozását. Bár az 1,5 fokos határt várhatóan túllépi a bolygó, Lenton szerint „a legfontosabb az lesz, hogy minimalizáljuk az e szint feletti további felmelegedést, és a lehető leggyorsabban visszaszorítsuk a hőmérsékletet”.
Van azonban némi reménysugár is: a jelentés kiemeli a napenergia, elektromos járművek, akkumulátorok és hőszivattyúk radikális terjedését, amelyek olcsóbbak és hatékonyabbak a fosszilis alternatíváknál.
A tanulmány egy hónappal a brazíliai COP30 klímakonferencia előtt jelent meg, ahol az országok új kibocsátáscsökkentési célokat határoznak meg a következő évtizedre.
„Ez a komor helyzet figyelmeztető jelzés: ha most nem cselekszünk határozottan, elveszíthetjük az Amazonas esőerdőit, a jégtakarókat és a létfontosságú óceáni áramlatokat. Ebben az esetben az egész emberiség számára valóban katasztrofális következményekkel kellene szembenéznünk” – mondta Barrett.
