Brüsszel ma hivatalosan is kimondta: az orosz gáz napjai meg vannak számlálva Európában. Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei megszavazták azt a rendeletet, amely jogilag kötelezően, lépésről lépésre tiltja meg az orosz földgáz és LNG behozatalát – adta hírül az Európai Tanács hivatalos lapja. A teljes tilalom 2028. január 1-jén lép életbe. A döntés Magyarország számára is fordulópont, hiszen a Kreml gázcsapjának elzárása eddig legfeljebb politikai jelszó volt, most viszont valósággá válik.
Nem marad kiskapu
Az új szabályok szerint már 2026-tól tilos lesz új orosz gázszerződést kötni, és csak a korábban megkötött megállapodások futhatnak le a megadott határidőig. Az uniós tanács döntése nem hagy kiskaput: a hosszú távú szerződések legkésőbb 2028 elején lejárnak, és ezek után sem vezetékes, sem cseppfolyósított (LNG) orosz gáz nem juthat be az EU területére. A tagállamoknak addig saját nemzeti diverzifikációs terveket kell készíteniük, vagyis meg kell mutatniuk, mivel pótolják az orosz forrásokat.
„Európa akkor erős és biztonságos, ha energiában független”
– mondta Lars Aagaard, Dánia energiaügyi minisztere, aki szerint a mostani döntés végleg lezárja az orosz függőség korszakát. A dán elnökség „történelmi áttörésnek” nevezte a döntést, amely mögött az elmúlt évek szankciós politikája és az Ukrajna elleni háború tapasztalatai állnak.
Szijjártón az ország szeme
Magyarország átmeneti könnyítést kapott, hogy felkészülhessen a leválásra. Brüsszel ugyanakkor jelezte, hogy ez nem halasztás, csupán végső felkészülési időszak.
„Ez a gázszállítás kritikus fontosságú a magyar energiabiztonság szempontjából, ha ez kiesne valamilyen okból, azt a maradék infrastruktúra hiánytalanul nem tudná pótolni”
– írta még múlt héten Szijjártó Péter a közösségi oldalán.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország számára a cél a diverzifikált energiaellátás, amely több forrásra és több útvonalra támaszkodik, nem pedig a már jól működő és megbízható szállítási útvonalak kiiktatása.
Az orosz gáz részleges kiszorítása komoly gazdasági és ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel, különösen a közép- és délkelet-európai tagállamok esetében. Magyarország és Szlovákia továbbra is nagymértékben függ az orosz forrásoktól, mivel az infrastruktúra, a tárolókapacitások és a szerződéses háttér jelenleg ehhez igazodik. Míg Nyugat-Európa könnyen pótolhatja a kieső forrásokat, addig hazánk súlyos árat fizethet Brüsszel politikai döntéséért. A magyar kormány szerint ez a lépés drasztikusan megemelheti az energiaárakat, ami a hazai rezsicsökkentést veszélyezteti.
