Alig ült el a botrány Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselése körül, máris megszületett az első politikai következmény: az Országgyűlés kedden elfogadta „A politikai erőszak terjedése elleni fellépésről” szóló határozatot. A javaslatot a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság terjesztette be Kósa Lajos vezetésével – ugyanaz a testület, amelyik korábban Ruszin-Szendi ügyét is napirendre vette.
A parlament 131 igen, 2 nem és 19 tartózkodás mellett fogadta el a dokumentumot, amely kinyilvánítja: a magyar közéletnek vissza kell térnie a higgadt párbeszédhez, és véget kell vetni az erőszak légkörének.
„Elítéljük a politikai erőszak minden formáját, beleértve az újságírók megfélemlítését, a közéleti fórumokon történő fegyverviselést és az erőszakra való uszítást”
– fogalmaznak a leiratban.
A döntés lényege, hogy a kormányt felkérték: dolgozza ki a fegyvertartásra és fegyverviselésre vonatkozó szabályok szigorítását, különösen azokban az esetekben, amikor politikai vagy közéleti eseményen történik jogsértés. A határozat szerint Magyarország „nem engedheti meg, hogy a külföldi erőszakhullám hazai térnyeréséhez” bárki is hozzájáruljon.
A parlamenti vita során előzőleg Rétvári Bence is megszólalt, és világossá tette: a kormány teljes mértékben támogatja a szigorítást.
„Senki nem gondolta 35 éve, hogy eljön az idő, amikor valaki éles lőfegyverrel megy politikai gyűlésre”
– mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a fegyveres jelenlét a politikai vitákban elfogadhatatlan.
A politikai erőszak elleni határozat mostantól hivatalos irányelvként kötelezi a kormányt, hogy lépéseket tegyen a fizikai és online agresszió visszaszorítására – vagyis Ruszin-Szendi Romulusz ügye után ténylegesen szigorodhatnak a fegyvertartási szabályok Magyarországon.
