A több mint ezeréves államalapítás nemzeti ünnepének közeledtével, Magyarország alaptörvénye elfogadásának 10. évfordulója alkalmából a kormány az alkotmányban is rögzített Nemzeti hitvallás kifüggesztésével tiszteleg a magyar nemzet előtt és ugyanerre kéri a közintézményeket is – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerdán az MTI-vel.
A kormányzati, államigazgatási és önkormányzati szerveket is arra kérik, hogy a középületekben jól látható helyen függesszék ki a Nemzeti hitvallást, ezzel tisztelegve a magyar nemzet előtt.
A kormány a mostani válságokkal küzdő Európában – a járvány és a migráció korában – különösen fontosnak tartja, hogy szimbolikusan is megerősítse azokat az értékeket, amelyek Magyarország és a magyar nemzet megmaradását átsegítették az elmúlt évszázadokban – írták a közleményben.
Hozzátették, Magyarországot napjainkban is „folyamatos és agresszív támadások érik”, amiért határozottan kiáll a nemzeti szuverenitásáért, a nemzeti, a gazdasági, pénzügyi érdekeiért, az európai keresztény kultúráért, a családok és a gyermekek védelméért. Ezért a Nemzeti hitvallásban már 10 éve rögzített mondatoknak ma talán még nagyobb a jelentőségük – szögezték le.
A 10 éve elfogadott új alkotmány jelentősége, hogy szimbolikusan is lezárta a múltat, hiszen az egykori kommunista térség országai közül hazánk volt az utolsó, amely a szovjet mintájú alaptörvényét lecserélte – hangsúlyozta a KTK, hozzátéve: az új alaptörvény új fejezetet nyitott az ország történetében, felváltotta az 1949-es dátummal ellátott régi alkotmányt.
Mindössze tíz éve van Magyarországnak olyan alkotmánya, amelyet „maga alkotott, idegen hatalmak befolyása nélkül, a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezve” – fogalmaztak.
Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés, április 25-én hirdették ki és az 2012. január 1-jén lépett hatályba – emlékeztettek, kiemelve: az új magyar alkotmány célja nem a közjogi rendszer megváltoztatása volt, hanem a nemzeti értékek, nemzetstratégiai célok és jogállamisági garanciák meghatározása Magyarország gazdasági és szellemi megújuláshoz a „rendszerváltás utáni posztkommunizmussal átszőtt útkeresés után”.
A kormány szerint Magyarország alaptörvénye az elmúlt 10 évben bizonyított. „Erős és megbízható iránytű volt az elmúlt években véghez vitt gazdasági fordulathoz, Magyarország gazdasági és pénzügyi megerősítéséhez, a nemzeti szuverenitás érvényesítéséhez, a keresztény kulturális értékek védelméhez, a munkaalapú társadalom megteremtéséhez, a családi értékek és családtámogatások védelméhez, a gyermekek védelméhez, és a határon átívelő nemzeti összetartozás megteremtéséhez” – fogalmaztak, megjegyezve: „nem véletlen, hogy a magyar nemzeti szuverenitás felszámolására törő politikai erők” újra és újra az alaptörvény megsemmisítését követelik.
Az alaptörvény – emlékeztettek – a Nemzeti hitvallással kezdődik, amely rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek az ország történetében kiemelkedőek.
Az alkotmány tagadja a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett, emberiség elleni bűnök elévülését. A Nemzeti hitvallás kimondja azt is, hogy Magyarország jelenlegi szabadsága az 1956-os forradalomból eredeztethető, s kiemeli a szabadságáért és függetlenségért folytatott küzdelmek jelentőségét – írták.
A KTK közleményében a Nemzeti hitvallás egy részletét is idézte, ebben azt is: „büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”. (MTI)
