Az észak-queenslandi égbolt rövid időre lángra lobbant, amikor egy meteor átrepült a légkörön, felrobbant, majd hatalmas robajjal a földre érkezett.
A Cairns repülőtér által rögzített felvételeken látható, hogy az ég zöld, majd sárga fényt kapott, amikor a meteor szombaton 21 óra 22 perc után közeledett.
A Cairnstól mintegy 500 kilométerre nyugatra fekvő Croydon kisváros lakói a közösségi médiában közölték, hogy ők is robbanást éreztek és hatalmas csattanást hallottak.
Dr. Brad Tucker, az Ausztrál Nemzeti Egyetem asztrofizikusa elmondta, hogy a szikla valószínűleg 0,5 és 1 méter közötti átmérőjű volt. A kisebb vagy átlagos méretű meteor, valószínűleg 150 000 km/órás sebességgel száguldott.
A legtöbb meteor köves kondritból áll, de a becsapódás előtti zöldes színt ebben az esetben valószínűleg a vas- és nikkeldarabok túlmelegedése okozta, amikor a kőzet szétesett.
A becsapódás nem hagyott volna krátert, szétesett volna, mire elérte a felszínt.
A légkörbe való belépéskor a súrlódás okozta lángoló megjelenés ellenére a szikla nagy része még mindig fagyott volt, mire leszállt.
„Lényegében hasra esett. A súrlódás miatt felgyulladt, és ez okozta az izzást. Majd elérte töréspontot, ami a hatalmas villanást és hangrobbanást okozott” – mondta Tucker.
Tucker szerint a hangrobbanás az a rész, ami miatt a legtöbb meteor esetében aggódunk.
„Ez egy levegőben történő detonáció, így ha lakott terület felett van, az okozhat károkat. Ez a mostani egy kis méretű. De a 10 méteres, 20 méteres meteorok miatt már aggódhatunk” – mondta a Guardiannek.
2013-ban egy 20 méteres meteor robbant fel az oroszországi Cseljabinszk városa felett. A tudósok megállapították, hogy a kőzet 500 kilotonna TNT energiájával robbant fel. A robbanás ledöntötte az embereket a lábukról, 3600 lakóház ablakai betörtek, és egy gyár tetőszerkezete is beomlott. A cseljabinszki meteor a legnagyobb intenzitással, a Napnál 30-szor fényesebben izzott. A tőle akár 25 kilométerre lévő emberek is bőr- és retinaégési sérüléseket szenvedtek.
Tucker szerint a meteorok nagyjából havonta csapódnak be ily módon a Föld légkörébe. De mivel a Föld felszínének nagy része lakatlan, a legtöbbjüket a nagyközönség nem veszi észre.
