Glasgow nemcsak az ambíciók emeléséről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a mielőbbi látható eredményekről is szól – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn a skóciai nagyvárosban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülésén (Conference of the Parties, COP26).
Felszólalásában az államfő kijelentette: a helyzet kritikus mivoltára, a 24. órára, az emberiség döntő jelentőségű pillanatára figyelmeztető drámai hangütésű mondatok elhangzottak már Durbanben, Cancúnban, Koppenhágában – vagyis korábbi éghajlatváltozási ENSZ-konferenciák helyszínein – is, márpedig „nehéz a választókkal elhitetni, hogy már 26 éve mindig, folyamatosan a 24. órában vagyunk”.
Leszögezte: nehéz sikeres tanácskozásról beszélni, hogyha a helyzet – jelen esetben a légkör szén-dioxid-koncentrációja – folyamatosan romlik. Márpedig a légkör szén-dioxid-koncentrációja nőtt az elmúlt 25 évben, és sajnos a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta is – fűzte hozzá Áder János.
„A tudomány eredményei és a természet jelzései egyértelműek, cselekednünk kell” – fogalmazott hétfő esti glasgow-i beszédében az államfő.
Kijelentette: ahogy az a glasgow-i COP26-találkozó hétfői munkanapján mindenki részéről elhangzott, szükséges az ambíciók emelése, ami helyes. Áder János feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mit is jelent ez, mi legyen ennek a tartalma.
A köztársasági elnök szerint először is őszinte számvetésre van szükség az egyes országok eredményeit illetően, és a PR-mutatványok helyett cselekvés kell.
Másodsorban szükséges az is, hogy a nagy kibocsátók, amelyek a szennyezőanyag-kibocsátás nyolcvan százalékáért felelnek, mielőbb megállapodásra jussanak a csökkentés üteméről – hangsúlyozta Áder János.
Az államfő kitért a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hét végi római csúcsértekezletére is, megállapítva: azon a találkozón nem született döntés az új szénerőművek építésének tilalmáról, és a résztvevők nem állapodtak meg a fosszilisenergia-támogatások megszüntetésének semmiféle időpontjáról sem.
Mindemellett „azt tapasztalom, hogy a 1,5 fokhoz való ragaszkodás annál gyakrabban kerül be a különböző nemzetközi dokumentumokba, minél távolabb kerülünk ettől a céltól” – mondta hétfő esti glasgow-i beszédében a köztársasági elnök.
Áder János arra a nemzetközi klímavédelmi célkitűzésre utalt, amelynek alapján 1,5 fokra kell korlátozni a további globális felmelegedés mértékét.
Az ambíciók emelésének tartalmi kérdéseire visszatérve az államfő szükségesnek nevezte, hogy azok az országok, amelyekben az egy főre eső kibocsátás jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot, vállaljanak nagyobb szerepet az ambícióemelés finanszírozásában.
Áder János szerint a kibocsátás csökkentése mellett legalább akkora gondot kell fordítani az alkalmazkodásra is.
Elmondta: Magyarország a világ kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, vállalja ugyanakkor, hogy 2050-re klímasemleges lesz. Erről törvény született és a végrehajtás megkezdődött – tette hozzá.
Mindemellett „2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést” – mondta a köztársasági elnök.
Elmondta azt is, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.
„Egy hónap múlva Fenntarthatósági Expót és Világtalálkozót szervezünk Budapesten, hogy ne csak az ambícióemelés fontosságáról beszéljünk, de a közös cél eléréséhez szükséges megoldásokat, innovációkat, technológiákat is bemutassuk” – zárta hétfő esti glasgow-i felszólalását Áder János. (MTI)
