Újabb híd a keleti és a nyugati gazdaság között, hogy az üdítőitalokat gyártó Hell Energy cégcsoport üzemet tervez építeni Azerbajdzsánban egy helyi beruházási alappal együttműködésben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bakuban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt közölte, hogy a két ország „újabb közös sikertörténetének” alapjait rakják ma le azzal, hogy a Hell Energy Cégcsoport megállapodást ír alá az Azerbajdzsáni Beruházási Vállalattal, amelynek alapján közös beruházással, 211 millió dollár értékben gyártóegységet terveznek létrehozni a dél-kaukázusi államban.
Két év múlva beindul
A tervek szerint a 2025-ben átadandó üzemben évente 700-800 alumínium italdobozt fognak előállítani, s ezek mintegy felét meg is töltik, főként helyi és régiós felek márkáktól igényeinek kiszolgálására, de saját, helyi és a regionális piacát is innen tervezi kiszolgálni a Magyarország mellett több másik államban is piacvezető cég- tájékoztatott. – tájékoztatott.
Kiemelte, hogy gyorsan nő a kereslet a Hell Energy termékei iránt, tavaly nagyjából 50 százalékkal bővült a vállalat forgalma, és ennek a kétharmadáért a nemzetközi piac felelt. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy a cég az üdítőital-export globális rangsorában a 12. helyen áll, a szektor exportbevétele tíz év alatt 5,5-szeresére nőtt hazánkban.
Új korszak kezdődött
Szijjártó Péter beszédében a jelenlegi rendkívül súlyos nehézségekről elmondta, hogy az utóbbi három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, aminek nyomán új korszak kezdődött, a szereplőknek újra kellett írniuk minden tervüket.
Kiemelte, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború megzavarta az ellátási láncokat, sokáig jól működő gazdasági együttműködéseket vert szét, és egyenként vágják el a kötelékeket Kelet és Nyugat között.
Rámutatott, hogy ez a folyamat mindenkire kihatással van, de különösen az olyan nyitott gazdaságokra, mint Magyarország, ahol az export és a bruttó hazai termék (GDP) aránya rendszerint 80 százalék felett van.
Ugyanakkor hazánk gazdasága minden válság ellenére is jól teljesít, tavaly „brutális” rekordot döntött az exportteljesítmény 142 milliárd euróval, ez a 34. hely a világranglistán, miközben az ország csak 95. a lakosságszámát tekintve – hangsúlyozta.
„Az exportteljesítmény folyamatos növelése abszolút nemzetgazdasági érdek, ez kritikus fontosságú a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából” – figyelmeztetett.
Majd ennek kapcsán kitért arra is, hogy az utóbbi időszakban világossá vált, hogy a kivitel volumenének emelkedése kizárólag akkor reális egyes ágazatokban, ha közelebb viszik a termelést a célpiacokhoz.
Hazajön a pénz
A miniszter leszögezte, hogy a kormány támogatja a versenyképes magyar cégek külföldi beruházásait, minthogy ezek a kivitel és az érintett társaságok bevételének további bővülésével, ezáltal pedig a profit egy részének hazai hasznosulásával járnak.
„Különös örömmel támogatjuk ezen beruházásokat, ha olyan országokban valósulnak meg, amelyeket stratégiai partnernek tekintünk, amelyekkel együttműködésünk a kölcsönös tiszteletre alapul, amelyek mindig tisztességes körülményeket kínáltak a magyar vállalatoknak, és Azerbajdzsán épp ilyen partner” – jelentette ki.
Aláhúzta: „jelen körülmények között, a mai rendkívüli kihívásokkal teli geopolitikai helyzetben az ehhez hasonló beruházások önmagukon túlmutató jelentőséggel bírnak”.
A beruházást újabb hídnak nevezte a keleti és a nyugati gazdaság között, ami szavai szerint különösen fontos most, amikor jelentős erőfeszítések vannak a nemzetközi politikában ezek szétválasztására.
Az ilyen közös projektek jól mutatják, hogy a keleti és a nyugati vállalatok közötti, észszerű és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés előnyökkel jár minden fél számára – tette hozzá. (MTI)
