A tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, illetve a nagy hőingadozás miatt a magyar kajszi megszokott termésmennyiségének csupán negyede kerülhet idén piacra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint.
Elemzésében a szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. A NAK és a FruitVeB becslése szerint ebben az évben csupán 7-8 ezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, mivel jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb kajszi termett.
Magyarországon mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1117 hektár). Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves vármegyében. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra.
A szervezet szerint érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet. (MTI)
