Az EU malmai ugyan lassan őrölnek, de előfordul, hogy a nagy tervezgetésekből tényleg lesz valami. Éppen tíz éve, 2013 tavaszán fogalmazta meg négy akkori külügyminiszter (a finn, a dán, a német és a holland), hogy kellene egy olyan eljárásrend, amely alapján be lehet fagyasztani a jogállamiságot leépítő kormányok EU-s támogatásait. 2022 decemberében fogadott el először ilyen típusú büntetést az EU, a kárvallottja éppen Magyarország lett. Vagyis, ha befolyásos tagállamok elindítanak egy folyamatot, abból évtizedes távlatban lehet valami.
Keményebb büntetés kell
Most az előterjesztők szerint két nagy probléma is van a bővítéssel – olvasható a valaszonline.hu részletes ismertetőjében. Az EU mostani döntéshozatali mechanizmusai nehézkesek, főleg a világ többi, sokkal központosítottabb nagyhatalmához képest. Ha a mostani 27 mellé bejönne még 8-10 tagállam (ennyi tárgyal a belépésről éppen), akkor a helyzet sokak félelme szerint kezelhetetlenné válna. Aggasztja az európai politikai elit nagy részét az is, hogy a 21. századi bővítési körök nyomán bekerültek a szövetségbe olyan országok, amelyek a tagság óta a demokratikus intézményeiket jelentősen meggyengítették. A tagállamok nem akarnak újabb Orbánt vagy Kaczyńskit vétójoggal felruházva az asztaluknál látni.
„A jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja” – áll többek között a szövegben. Az egész javaslatcsomag azzal kezdődik: meg kell oldani azt a problémát, hogy egy tagállam kormánya olyan szinten leépítheti a joguralmat, hogy mostani állapota alapján nem vennék fel az EU-ba. Az ilyen esetekkel jelenleg alig tud kezdeni valamit az EU. Ezt meg kell oldani a következő bővítési kör, azaz nagyjából 2030 előtt – áll a szövegben. Például az eddig csak Magyarország ellen bevetett feltételességi mechanizmust ki kellene bővíteni, azaz még szigorúbb és még általánosabb rendszer alapján el kell venni a támogatási pénzeket azoktól az országoktól, ahol nincs joguralom. Nemcsak részben befagyasztani, mint most, hanem akár teljesen el kell venni, áll a dokumentumban.
Egy másik javaslat szerint az úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal keményebb büntetési rendszerré kéne fejleszteni. Lengyelország és Magyarország ellen hat, illetve öt éve folyik ilyen eljárás, aminek a vége elvben a két ország szavazati jogának a megvonása is lehetne. Ez nagyjából az EU-ból való kizárással ér fel –, de a mostani szabályok alapján irreális, hogy idáig eljussanak. Több körben, a tagállamok teljes egyetértése kellene hozzá. De Varsó és Budapest megígérték, hogy mindenképpen megvédik egymást egy ilyen büntetéstől. A most előkerült javaslat szerint a szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is. Sőt, ha öt éven át a Tanács képtelen eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsen-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés.
Áramvonalasabbá tennék az EU-t
Ha ez így lenne, akkor Lengyelországot tavaly, Magyarországot idén kellett volna kizárni a Tanácsból.
A javaslat elvben nem a lengyelek és a magyarok ellen szól. Úgymond garanciát adna, hogy az újonnan felvettek nem csúsznak autokráciába. De nem nehéz kiolvasni a szövegből, hogy a már bent lévő renitens tagok ellen is jó lenne a rendszer bevezetése a szerzők szerint.
A nagyobb EU-t a szerzők áramvonalasabbá is tennék. Kiterjesztenék a többségi szavazásokat a Tanácsban, lényegében megszüntetnék a vétójogot. A fő elv az volna, hogy akik tovább akarnak lépni, azok ezt az akadékoskodók nélkül is megtehessék. Nem baj, ha nem minden szabály vonatkozik mindenkire.
A szerzők szerint nem baj, ha nem mindenki akar erősebb EU-t, vagy nem mindenki képes megfelelni a tagság feltételeinek. Ki kellene mondani, hogy többféle szintű tagság lehetséges. A tervezet négy ilyet javasol: úgy, mint Belső kör, EU-tagság, Társult tagság, Közösségi tagság.
A szerzők eleve 2030-ra várják az ötleteik megvalósítását.
