Aki eddig a föld alatt élt és még nem ízlelte vagy látta a címben említett nevezetességeket, akkor sincs gond. A kormány közleménye mindent elmond.
A székelykapu egy olyan jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált – írta honlapján a kormány.
A lángos leírása kevésbé terjengős. „A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós” – magyarázták.
A hungarikum egyébként egy gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumtörvény rögzíti és szabályozza, hogy mi is számít hungarikumnak.
A Magyar Értéktár is két kiemelkedő nemzeti értékkel bővült – írja a hvg.hu.
Az egyik a bokortanya, amely az országban egyedülálló településszerkezet. A bokortanyákat a tirpákok, vagyis a 18. század közepétől betelepített szlovák ajkú emberek hozták létre a Nyírségben. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.
A zselici hársmézzel is gyarapodott az értéktár. Ez egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben.
(Nyitókép: Wikimedia/sikeri)
