Az ukrán-orosz konfliktus komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket és kockázatot vet fel – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben magyar újságíróknak, az EU-tagországok mezőgazdasági és halászattal foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően.
A miniszter elmondta: a tanácshoz csatlakozott videóösszeköttetésen keresztül Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter is, aki megerősítette, hogy az ukrán gazdák nem tudják feladataikat ellátni a háború miatt. Mint mondta, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az állattartó ágazatok hónapok óta problémákkal küzdenek Európa-szerte, ennek oka az input-költségek – az energia, a takarmányok vagy a műtrágya árának drasztikus emelkedése.
Nagy István emlékeztetett, hogy Magyarország már tavaly ősz óta többször fordult az Európai Bizottsághoz más tagállamokkal együtt, hogy a testület vezessen be rendkívüli intézkedéseket, elsősorban az állattartó ágazatok részére. „A háború kellett ahhoz, hogy ezeket a vészjelzéseket komolyan vegyék” – tette hozzá.
A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottság a hétfői tanácskozáson több elemből álló uniós válságkezelési csomagot jelentett be a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatására. A javaslat legfőbb eleme egy várhatóan 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak.
A csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt, bizonyos zöldítési követelményeken. Ez az intézkedés a termelés növekedését eredményezi majd, ami nagyban hozzájárulhat a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez. A részletszabályok kidolgozása folyamatban van, a konkrét javaslatok elfogadása és bemutatása szerdára várható – tette hozzá.
Az agrárminiszter kitért az új közös agrárpolitikában (KAP) előirányzott stratégiai tervekre is. Mint mondta, volt értelme Visegrádon a V4+ agrárminiszteri találkozónak, mert az ott felvetett magyar kezdeményezés, hogy a stratégiai tervek elfogadásának mi a jelentősége, és milyen szabályok szerint alakuljon, a bizottság részéről meghallgatásra talált.
Hangsúlyozta: egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a gazdáknak a megfelelő gazdasági döntések meghozatalához már a nyáron ismerniük kell a KAP stratégiai tervének bizonyos elemeit, ezért kiemelten fontos, hogy a terveket időben, legkésőbb július végére elfogadják. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni harchoz, de ez nem veszélyeztetheti az élelmiszerellátást.
A háborús konfliktus új helyzetet teremtett ebben a tekintetben, hiszen Ukrajna a világ gabonatermelésének jelentős részét adja, valamint a napraforgótermesztés 40 százaléka ott zajlik. Ehhez a helyzethez alkalmazkodni kell, ezért az EU-nak is újra kell gondolni eddigi álláspontját a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célértekeit, valamint a közös agrárpolitika zöld ambícióit illetően – hangoztatta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy hivatalos bizottsági tanulmány továbbra sincs az európai Zöld megállapodásról, viszont mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését jósolják a célértelek teljesítse esetén.
„A jelenlegi helyzetben viszont az Európai Uniónak növelnie kell a termelést, tehát újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani a környezet- és klímavédelmi ambíciókat” – húzta alá Nagy István. (MTI)
