Az ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható.
Az ellenőrzött időszakban Magyarországon az egészséges, biztonságos ivóvíz megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt. Az számvevőszék közleményében kitért arra, hogy a 2017-2022-es időszakban csökkenő mértékben fordult elő, hogy a víz minősége nem felelt meg az előírásoknak. Az ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség – arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat – csökkent, illetve megszűnt.
Az ÁSZ ugyanakkor számos olyan problémát tárt fel, amelyek kockázatot jelentenek az ivóvízszolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
Az ÁSZ feltárta, hogy a másodlagos vízminőség szennyezettség – az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések – aránya emelkedést mutatott. Az ellenőrzés alá vont víziközmű szolgáltatóknál a 2017-ben 53 792, 2022-ben 42 519 csőtörés történt az ivóvízellátó hálózatban. A kitermelt vízmennyiség egynegyedét jelentette a közüzemi vízveszteség, amelynek az ÁSZ által becsült értéke évente meghaladta a 17 milliárd forintot.
Viszonyításképpen a hálózatba betáplált, ivóvízként nem számlázott víz mennyisége megtöltené a Balaton 8,8 százalékát. A vízveszteség kialakulásának egyik oka az eszközök elhasználódottsága, a rekonstrukciók elmaradása. Az ellátásért felelősök és a társaságok 2023-2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye a következő 15 évben 3775 milliárd forintot tesz ki..
Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a víziközmű-közszolgáltatást végző gazdasági társaságok üzemi-üzleti eredményei 2017-2022. között fokozatosan romlottak. Az árbevételeik korlátozottsága, költségeik és ráfordításaik növekedése miatt. A költségek csökkentése és a fenntartható szolgáltatás biztosítása érdekében maguk a társaságok is hajtottak végre eredményes hatékonyságnövelő beruházásokat. A beruházások megtérülése azonban nem kompenzálta, nem is kompenzálhatja a veszteségeket. Amelyek csökkentéséhez egyre magasabb tulajdonosi támogatásra és hozzájárulásra volt szükség.
A megállapítások alapján az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg a stratégiai koordinációra. A közműrendszer megújítására vonatkozó közép és hosszútávú költségkalkuláció elkészítésére, valamint a fenntartható vízhasználat további ösztönzésére.
