Károly a feleségével a tragédia előtt még a kisfia születésnapi ünnepségét tervezte. Az asszony pár napja náthás lett, de különösebb panasza nem volt. Még csak nem is köhögött. „Semmi szörnyű” – mondta Luca a betegségéről. Aztán jött a baj. Az utolsó este Luca belázasodott, amit csak hajnalra tudtak levinni. „Mire sikerült levinni a lázát, már hajnali három óra volt. Aztán amikor felébredt, a veséje tájékán fájdalmakra panaszkodott, ezért mentőt hívtunk” – mesélte a Borsnak Károly.
A nőt azonnal kórházba szállították. Délben Luca már vért köhögött fel, délután három körül pedig az elviselhetetlen fájdalom miatt mesterséges kómába helyezték. „Este fél tizenegykor a szemeim előtt hunyt el. A tüdőgyulladás és szepszis vitte el őt” – mondta megtörten a férj.
Azóta Károly egyedül neveli a hétéves kislányát és a mozgássérült kisfiát. A férfi a tragédia napjáig 12 órás műszakban dolgozott, ezt fel kellett adnia. „A gyerekek életkorára és a kisebbik fiam állapotára való tekintettel fel kellett mondanom a munkahelyemen… A feleségemmel együtt valósítottunk meg egy álmot, építettünk egy kis házat, amiben sajnos ő csak 3 hónapig lakott” – árulta el a gyászoló apa. Akinek most a ház hiteleit is vissza kell fizetnie, különben otthon nélkül marad a két kisgyerekkel.
