Az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelnek, és az a legtisztább energia, amit nem használnak fel – jelentette ki a köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Áder János – aki szerda délután Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése plenáris ülésének környezetvédelmi témájú vitáján szólal fel – a műsorban rámutatott: míg a zöldenergia aránya a világ teljes energiafogyasztásán belül 1992-ben 13,4 százalék volt, 2019-re csak 15,7 százalékra emelkedett.
Mindezt azzal indokolta, hogy a globális energiafelhasználás jelentősen nőtt, és bár sok nap- vagy szélerőművet építettek, az energiaigény ennél nagyobb mértékben emelkedett.
Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy lehet bővíteni a kapacitásokat, de ha ez nem párosul energiahatékonyságot javító intézkedésekkel, akkor „állandóan csak futunk a pénzünk után”, újra és újra kapacitásbővítéssel kell a növekvő energiaigényt kielégíteni.
A köztársasági elnök pozitív változásként említette, hogy a napenergia és a napelemek ára tíz év alatt tizedére csökkent, és ma már olcsó energiának számít a szél- és a napenergia.
Ugyanakkor arról is beszélt: ma a Föld lakóinak jelentős része, 770 millió ember nem fér hozzá vezetékes áramhoz, de az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődési célok szerint 2030-ra ezt a számot nullára kell csökkenteni. Eközben a népesség is tovább nő, tehát jelentős kapacitásbővítésre lesz szükség.
Kitért az átlaghőmérséklet emelkedése miatt az energiafogyasztásból egyre nagyobb részt kitevő légkondicionálásra, valamint arra is, hogy odafigyeléssel a fűtéssel is lehet spórolni. Ha csak egy fokkal alacsonyabbra állítják a termosztátot, hét százalékos fogyasztáscsökkenést lehet elérni.
Hangsúlyozta: nem csak a tiszta energia felé kell növelni a kapacitásokat, hanem jelentősen javítani kell az energiafelhasználást és az energiahatékonyságot is. Ez igaz a lakásokra, a közintézményekre és a termelő vállalatokra egyaránt.
Áder János ismertette: Magyarországon a 15,7 százalékos világátlaggal szemben a teljes energiafelhasználás 27 százaléka származik tiszta energiából, amelyben szerepet játszik az atomenergia is. A megújuló energiák felhasználásának aránya Magyarországon 13 százalék, ami jobb adat például a Benelux országokénál – tette hozzá.
A további eredmények közül kiemelte, hogy a napelemparkok kapacitása Magyarországon az elmúlt öt évben évente a duplájára emelkedett, a Mol hat százalékos mértékben használt sütőolajat is kever az üzemanyagba, egy kormányzati programmal pedig azt célozták meg, hogy 2030-ra a tízezer lakosúnál nagyobb városokban csak elektromos meghajtású buszok közlekedjenek.
Áder János az energiaárak emelkedéséről kijelentette: a holland tőzsdén példa nélküli mértékben, 250 százalékkal emelkedett a gáz ára. Ha egy ekkora mértékű emelkedést teljes egészében a lakosságnak és a vállalkozásoknak kell kifizetni, és ebben nem nyújt segítséget az állam, komoly gondokat okozhat, és jelentősen meglendíti az inflációt.
A köztársasági elnök információi szerint más országok is fontolgatják a rezsitámogatást annak érdekében, nehogy a drámai emelés szociális feszültséghez, társadalmi problémákhoz vezessen.
A következő időszak tennivalóiról Áder János elmondta: szemléletváltásra, hatékonyságjavulást jelentő technológiaváltásra és a szabályozók megváltoztatására is szükség van, például a repülés és a tengeri hajózás területén.
Az államfő fontosnak nevezte a zöldenergia tárolási, valamint szállítási problémáinak megoldását is. Kiemelte: a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó is azt szolgálja, hogy bemutassák, mik azok a megoldások, amelyekkel magyar, cseh, lengyel és szlovák feltalálók segítenek a probléma megoldásában részben az energiatermelésben és az energiafelhasználásban a hatékonyság növelése során. (MTI)
