Az Alapjogokért Központ értékelése szerint úgy tűnik, nem ér célt a „bosszúszomjas európai baloldal” kísérlete, hogy Magyarország elessen a neki járó pénzektől.
A közösségi oldalukon vasárnap közzétett bejegyzésükben azt írták: a Magyarországgal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági eljárás újabb állomásához ért. Csaknem egy hónappal a magyar kormány által az Európai Bizottság által korábban hangoztatott kifogásokra adott válaszokat követően a bizottság vasárnapi ülésén döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.
A biztosok kollégiuma mintegy 3600 milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, amit azonban a magyar kormány november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tették függővé – emelték ki.
Ez az összeg – tették hozzá – a Magyarországnak a 2021-2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada. A Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámolva pedig „a teljes magyar pénzügyi boríték” kevesebb mint húsz százaléka.
Az Alapjogokért Központ szerint a bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között.
Emlékezettek arra, hogy a megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban. Vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság kedvezően értékelte a kormány eddigi lépéseit – értékeltek.
Hangsúlyozták: a vasárnapi döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzenek a felek és év végéig megállapodás szülessen.
Megjegyezték azonban, hogy a bizottság döntése mögött nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament (EP) zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását. „A szankciópárti európai baloldal” az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a bizottság és Magyarország közötti megegyezést, céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt – jelezték.
Ezt az Alapjogokért Központ különösen veszélyesnek és felelőtlennek tartja olyan időszakban, amikor az orosz-ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére.
Közölték: az EP „aknamunkájának” köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali ellenzéki képviselői miatt késnek az uniós források, amelyek többi között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának – írták.
Az Alapjogokért Központ szerint az EP által fűtött politikai vita középpontjában az uniós szankciós politika áll, amely többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra, amiért az EP okolható – tették hozzá.
Az EP még a mostani válságidőszakban is a valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik – állapították meg, Példaként említették a héten elfogadott, „a nyílt társadalom hálózatával karöltve” kidolgozott, Magyarországot elítélő Gwendoline Delbos-Corfield-jelentést és az EP „liberális szószólójának”, Guy Verhofstadtnak több megnyilvánulását is.
A vasárnapi döntés azonban az Alapjogokért Központ szerint bizakodásra ad okot arra, hogy végül „győz a józan ész”, és az EP „áskálódása” ellenére végül kompromisszummal zárulnak a bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások.
Ebben az esetben a jövő évben Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat – tették hozzá. (MTI)
