A jegesmedve „Nora”, a panda „Fu Feng” és a zsiráf „Amari”. A schönbrunni állatkert lakóinak nevet adni népszerű hagyomány volt, de ez most hirtelen véget ért. Az állatkert átalakította stratégiáját: az állatoknak többé nem adnak nevet, hiszen nem az egyedet akarják népszerűsíteni. Ehelyett egész populációk védelme kerül a középpontba. Persze, lesz nevük némely állatoknak, csak nem a nyilvánosság számára, gondozójuk (például) nem jegesmedve1, elefánt2 néven szólítja mad őket…
„Tudatosan új utat választunk. Sokáig egy-egy egyed bemutatása állt a középpontban’ – idézi a krone.at Stephan Hering-Hagenbeck igazgatót, aki szerint az állatkertekben folyó munka külső hatása az elmúlt évtizedekben nagymértékben megváltozott. – „Szenzáció volt, amikor egy igazgató egy kölyköt tartott a karjában. Persze ez együtt járt a vadállat humanizálásával. A zoológus szemszögéből nézve azonban a fajmegőrzésben, egy populáció megőrzése kell, hogy előtérbe kerüljön, nem pedig az egyes egyed.”
Az állatok elnevezése a Schönbrunni Állatkert szponzorációjával kapcsolatban is fontos volt. Bécs polgármestere, Michael Ludwig például a „Finja” nevű jegesmedve-lány keresztapja. Jonas Kaufmann sztártenor pedig a „Rao” és „Sipura” gibbonpár keresztapjaként énekelt. „Már megváltoztattuk a patronálási rendszerünket, és itt is a fajra/állatcsoportra helyezzük a hangsúlyt, nem az egyedre” – mondta Hering-Hagenbeck zoológus.
Hering-Hagenbeck a beszámolóban az állatkertek változásait is ismertette: „Kezdetben egy, a legtöbb látogató számára ismeretlen állatfaj bemutatása volt a cél. Az 1970-es évektől kezdve, amikor egyre több szaporodási siker történt a természetes élőhelyen kívül, az állatkert helyeket biztosított az első tartalék populációk létrehozásához. Most az állatkertben folyó tudományos munkánk a fajok megőrzésével foglalkozik, a természetes élőhelyükön kívüli stabil rezervátum-populációk koncentrált bővítésével.”
