Az osztrákoknál hetek óta porondon van a Waltraud-ügy néven elhíresült történet – nem véletlenül. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal ugyanis szociális csalás gyanújával indított nyomozást az ellen a bécsi férfi ellen, aki anélkül nyilváníttatta magát nőnek, hogy bármiféle nemátalakító műtét történt volna az életében.
A nő, aki férfiként megy a női börtönbe – vagy valami ilyesmi…
A 60 éves Walter – aki korábban bordélyház-tulajdonos volt – épp börtönbe készült. A férfit hamis ezüstpénzek eladása miatt ítélték három hónap szabadságvesztésre. A levél kézhezvétele után azonban hirtelen ötlete támadt:
„Gondoltam: akkor megyek a női börtönbe” – magyarázta nevetve a nemváltásának motivációját.
Ha azt gondolta, hogy itt vége, kapaszkodjon meg: a hatóságok elfogadták az indoklást, a szakértők „bonyolult nemi identitásra” hivatkozva nőnek nyilvánították Waltert. Így lett a börtönbe vonuló férfiból egy szempillantás alatt Waltraud asszony.
A Krone.tv interjújában Walter már Waltraud asszonyként nyilatkozott és arról beszélt, hogy ő bizony elutasította a hatóság által felajánlott házi őrizetet és a lábbilincs viselését: inkább női börtönbe akar menni, „többágyas cellába, más nőkkel együtt” – ahogy ő fogalmazott.
Több hatóság is riadót fújt a nemváltási botrány kapcsán
A nemváltási botrány nem maradt következmények nélkül. A belügyminisztérium is riadót fújt: Gerhard Karner miniszter vizsgálatot rendelt el, és utasította a Bécsi Városi Tanácsot, hogy ellenőrizze a nemváltásról szóló szakvéleményt – írta a Kronen Zeitung.
Az indoklás szerint „nem zárható ki, hogy a szakvélemény kedvező irányba torzított, ami akár büntetőjogi következményeket is vonhat maga után”.
Közben a Szövetségi Bűnügyi Hivatal is szociális ellátáscsalás miatt indított nyomozást. A minisztérium egyértelmű: „Ausztriában nem lehet csak úgy megváltoztatni a nemét.”
A nemváltásnak egyéb, váratlan következménye is lett: a nyugdíjbiztosítási intézmény értesítette, hogy nőként négy évvel korábban, 61 évesen mehet nyugdíjba.
„Erre nem számítottam. Nem ez volt a célom és nem ez volt a tervem”
– mondja, miközben a már női nevére szóló levelet mutatta az őt interjúztató riporternek.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint egy munkacsoport vizsgálja, hogyan biztosítható az „LGBTQ+ személyek identitásuknak megfelelő életvitele a büntetés-végrehajtásban”, és minden esetet egyedileg bírálnak el.
A nyugdíjbiztosítási intézmény szintén újra megvizsgálja Waltraud ügyét, mivel kétség esetén a külső megjelenés és a dokumentált nemi identitás is mérlegelhető. Felmerül a kérdés: ki határozza meg, „hogyan kell kinéznie egy nőnek?”.
Az osztrák joggyakorlatban erre vonatkozóan nincsenek egyértelmű kritériumok. Egy másik, de hasonló esetben már utasítottak el korai nyugdíjazás iránti kérelmet. Egy bécsi férfi csak néhány héttel nemváltása után nyújtotta be kérelmét, hogy nőként korai nyugdíjazásba vonulhasson. A PVA elutasította azt, mivel a személy nem mutatott „külső jeleket, amelyek a másik nemhez való tartozásra utaltak volna”. Na és persze – Waltraud asszonnyal ellentétben – nem tudott pszichiátriai szakvéleményt bemutatni.
A jogi bizonytalanság viszont újabb problémát vet fel: mivel nincsenek egyértelmű kritériumok, akár az is előfordulhat, hogy fiatal férfiak 17 évesen nőként regisztráltatják magukat a sorkatonai szolgálat elkerülésére.
A maszkulin férfi csak szabadjára engedte a benne rejlő nőt
A közvélemény egyértelműen elítéli az esetet, Waltraud azonban hajthatatlan:
„Egyetlen tisztviselő sem tudja megítélni, mennyire vagyok nő. Én kitartok: nő vagyok és nő is maradok.”
A hivatalosan már nőként nyilvántartott, de külsőleg továbbra is izmos, kopasz, szakállas férfi mindeközben a médiától sem riad vissza. Saját bevallása szerint „csak szabadon engedte a női oldalát” – noha a testén valószínűleg minden szőrszál tiltakozik ez ellen.
A történetben mostanra csupán egy kérdés maradt: vajon Walter férfi börtönben vagy a hőn áhított női börtönben tölti majd le büntetését, mint nyugdíjas, mint Waltraud asszony.
