Andrej Babis cseh elnökjelölt nem küldene cseh katonákat a balti államok vagy Lengyelország megsegítésére, amennyiben támadás érné őket – ezt válaszolta a volt kormányfő a cseh közszolgálati televízió vasárnap esti vitaműsorában a műsorvezető kérdésre.
„Nem, biztosan nem. Én békét akarok, nem háborút. Semmi esetre sem küldeném gyermekeinket és asszonyaink gyermekeit háborúba” – jelentette ki Andrej Babis a műsorvezető által hipotetikusnak nevezett kérdésre válaszolva.
Tisztán elméleti kérdésről van szó, a legfontosabb dolog megakadályozni a háborút – tette hozzá a volt kormányfő.
Andrej Babis később a Twitteren módosította álláspontját, és leszögezte: a Csehország által is aláírt NATO-szerződést ő is betartaná.
„Nem akartam válaszolni a Lengyelország vagy a balti államok megtámadását feszegető hipotetikus kérdésre. Meggyőződésem, hogy erre nem kerül sor, nem tudom elképzelni. A világ vezető politikusainak feladata megakadályozni a háborút” – fejtette ki a Twitteren. „Ha valóban sor kerülne a támadásra, természetesen betartanám az 5. cikkelyt. Ez nem vitás” – szögezte le a politikus, módosítva a televíziós vitában elhangzott kijelentését.
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának az elnöke is volt, már a televízióban is felhívta Babis figyelmét a NATO alapokmányára.
„Ha valamilyen szervezetnek tajai vagyunk, akkor abból a kollektív biztonság keretében nemcsak előnyeink származnak, hanem valamit adnunk is kell. És ez a mi kötelezettségvállalásunk, hogy közösen segítséget nyújtunk, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá Petr Pavel. Emlékeztetett, hogy ezt a kötelezettségvállalást a NATO alapító szerződésének 5. cikkelye tartalmazza.
Csehország 1999-ben lépett be a NATO-ba Magyarországgal és Lengyelországgal együtt. A balti államok öt évvel később lettek NATO-tagok.
Csehországban pénteken és szombaton tartják az elnökválasztás második, döntő fordulóját, amelyben Andrej Babis és Petr Pavel között dől el, melyikük ülhet a prágai vár (Hradzsin) elnöki bársonyszékébe.
