A november 5-én megtartandó amerikai elnökválasztás lehetséges következményeit latolgatta ma megjelent cikkében a Reuters. Sajnos az eredmények egyáltalán nem kedvezőek, Európa biztosan nagyon megsínyli majd a választásokat. Az amerikai voksolás eredményeként vagy Kamala Harris, vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A Reuters elemzése szerint Európát elsősorban az amerikai kereskedelempolitikában beálló és a NATO-t érintő változások sokkolhatják majd.
Kamala Harris biztosan folytatná a Biden-adminisztráció politikáját. Növekvő védelmi kiadásokra, gazdasági kérdésekben pedig kevésbé radikális, ám szigorú változásokra számíthatnánk. Ha Trump nyeri a választást, mély és átfogó átalakulás jöhet. Amennyiben például Trump megvonná Ukrajnától az amerikai támogatást, az európai kormányoknak azonnal fel kellene emelniük a védelmi kiadásokat. Ha pedig kirobbantaná az általa régóta ígért globális kereskedelmi háborút Kínával szemben, Európa bele is rokkanhat a következményekbe. Európa gazdasága ugyanis exportvezérelt, pillanatnyilag pedig kedvező helyzetben van. Egyszerre élvezi az amerikai gazdasági növekedés pozitív hatásait és a Kínával folytatott kereskedelem előnyeit is. Ha Trump beváltaná a fenyegetését, véget érne e zsonglőrködés. Mi több, akár kemény konfrontáció is kialakulhatna Amerika és Európa között. Előbbi ki is terjeszthetné a már meglévő exporttilalmakat Kínával szemben – az egyes high-tech eszközökre bevezetett kínai exporttilalom már most is súlyosan érinti Európát.
Európa gazdasága különösen érzékeny a kereskedelmet korlátozó intézkedésekre. Bevételeinek fele kereskedelemből származik, ami kétszerese az amerikai aránynak. Az Unió országaiban továbbá 30 millió feldolgozóipari munkahely van (Amerikában csak 13 millió), a szabad kereskedelmet érintő bármilyen korlátozás pedig azonnali és végzetes sebet ütne az európai gazdaságon. Trump újraválasztása esetén szigorodnának az amerikai védővámok is – nem kizárt például a 10-20%-os általános vámtétel bevezetése minden importtermékre.
A védelmi kiadások köre a másik neuralgikus pont. Harris várhatóan fokozatosan növelné a nyomást az európai NATO-tagokon és egyre nagyobb mértékű teherviselést követelne. Trump Ukrajnával kapcsolatos lépései pedig azonnali és drasztikus kiadásnövelést tennének szükségessé. A közelgő választásra tekintettel az Európai Bizottság nem ül ölbe tett kézzel, készülnek a lehetséges forgatókönyvek. A politikusok egyelőre bizakodók, úgy vélik, hogy az amerikai választások végre ösztönzést adnának az Uniónak, hogy végrehajtsa azokat a mélyreható reformokat, amelyeket többek között Mario Draghi, az EKB korábbi elnöke is sürgetett.
