A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtását célzó rendelet módosítási tervezetét. A bonyolultan hangzó felütés akár félelmet is kelthetne, de erre most nincs ok. Sőt, fellélegezhetnek azok a zártkerti ingatlantulajdonosok, akik évek óta bizonytalanságban élnek. A kormányrendelet ugyanis a művelésből való kivonás folyamatát rendezné, amivel egy több évtizedes jogi anomália zárulhat le.
Nem tudnak kilépni a múltból
A zártkertek jogi helyzete máig az 1967-es törvényi meghatározás örökségét hordozza. Eszerint a zártkert a település külterületének olyan elkülönített része, amelyet nagyüzemileg nem lehetett művelni, de a lakosság számára személyes földtulajdonként és -használatként biztosítottak. Bár a törvényt később hatályon kívül helyezték, és a zártkerteket 1994-ben a külterületi földek közé sorolták, sok tulajdoni lapon a mai napig „zártkert” megjelölés szerepel.
A földtörvény 2015 és 2017 között egyszer már lehetőséget adott az érintetteknek, hogy egyszerűsített eljárásban kivonják földjüket a művelés alól, de sokan nem éltek vele. Ők csak akkor szembesültek a problémával, amikor eladni szerették volna ingatlanjukat, és kiderült, hogy jogi státuszuk nem egyértelmű.
Jogbiztonság a tulajdonosoknak
Fordulatot a versenyképesség javítását célzó, idén júniusban elfogadott salátatörvény hozott. A módosítás kimondja: nem minősül „más célú hasznosításnak” a zártkerti ingatlan művelésből való kivonása. Ez látszólag apróság, valójában azonban nagy jelentőségű: megszünteti annak kockázatát, hogy a tulajdonosokat termőföldvédelmi bírság vagy engedélykötelezettség sújtsa pusztán azért, mert ingatlanjukat ki akarják vonni a művelés alól.
Az ingatlan-nyilvántartási törvény szintén módosult, lehetővé téve, hogy a tulajdonos kérje: zártkertként nyilvántartott földje a nyilvántartásban „művelés alól kivett területként” szerepeljen. A változtatás célja, hogy mentesítse az érintetteket a földvédelmi eljárás alól, és egyszerűsítse az átminősítést.
Az önkormányzatokon múlhat
A jogszabályi változásokhoz azonban szükség van a kormány végrehajtási rendeletére is, amelyet a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium most bocsátott társadalmi egyeztetésre. A tervezet szerint a rendelet új fejezettel egészülne ki „Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása” címmel. Ennek lényege:
ha a helyi önkormányzat rendeletben engedélyezi, a tulajdonos kérheti ingatlana kivonását a művelés alól, és annak új jogi státusza azonnal bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.
Az önkormányzatok hónapok óta várják a rendeletet – némelyek már előre fel is készültek. A győri önkormányzat például már megalkotta saját helyi szabályozását, amely a kormányrendelet hatálybalépése után 30 nappal automatikusan életbe is lép. A módosítás tehát nemcsak a zártkerti tulajdonosok számára hozhat jogbiztonságot, hanem az önkormányzatok számára is lezárhat egy hosszú ideje húzódó, rendezetlen fejezetet a hazai ingatlan-nyilvántartás történetében.
