Hosszú hónapokon óta végre felsóhajthatunk: a gyenge lábakon álló nemzeti fizetőeszközünk egyre erősebb. Eközben is a forint kilátásai is javultak, elfelejthetjük végre a január végi, februári rémálmot. Utóbbit lélektani okok is okozhatták, de ennek most vége, viszont masszív erősödés kezdődött – írta az Economix . Két nagyon komoly ok is alátámasztja a jelenséget. Idén év elején úgy tűnt, hogy stabilizálódhat a 2018-tól 2022-ig gyengülő árfolyam. De aztán most január végén, majd különösen februárban heves gyengülés indult. A folyamatnak ártott a jegybank és a nemzetgazdasági minisztérium közötti üzengetés. A megjelent adatok szerint a lakossági bizalom is minden leértékelődési szakaszban megingott. Így sok forintot váltottak euróra, és azt külföldi bankokba vitték.
Február óta zajlik az euro beáramlása
A jegybank jelentése szerint a teljes lakossági bankbetét-állomány 12 százaléka van külföldön: ennyien nem bíznak a forintban és a hazai pénzügyi rendszerben. Az első nagyobb kiviteli hullám még 2010-11-ben, a magánnyugdíjpénztárak államosításakor volt. A második 2011 végén, amikor bankpánik, pontosabban az ország fizetésképességével kapcsolatos ijedelem volt jellemző. A következő nagy hullám 2022-ben, a háború kezdete utáni forintzuhanáskor volt. De az adatok szerint még tavaly is zajlott kisebb mértékben a folyamat. Nem kizárható, hogy idén is zajlott ilyesmi, de ez nem jelentkezik az adatokban. Az árfolyam márciusig tartó gyengülése viszont utalhat erre. Ugyanakkor ami ennél jelentősebb tényező, az a külkereskedelmi mérleg alakulása. Eszerint a januári kisebb visszaesés után a februári többlet különösen nagy lett, 1,7 milliárd euró. A többlet így tartós, a szélesebb folyamatokat mutató fizetési mérleg is többletes lehet. Ami euró beáramlást, ennek átváltása esetén forinterősödést okoz alapesetben.
Az elmúlt napokban indult, majd felgyorsuló forinterősödést vélhetően leginkább ez hajtotta. A folyamatosan fennálló exporttöbblet lehetővé teszi, hogy a lakosság további összegeket váltson át. Persze ha megszűnnének azok az okok, amelyek ezeket kiváltják, talán még vissza is térne a pénzek egy része. Ehhez sok év után újra stabil forintárfolyam kellene, a kormány-jegybank csörték eltűnése a nyilvánosság elől. És persze, az sem ártana, ha az Európai Unióval fennálló súrlódások, és így az uniós források visszatartása végképp lekerülne a napirendről.
375 forint lehet egy euro
A mostani erősödésben döntő elem még, hogy a jegybank a múlt heti kamatdöntés után igen határozottan kiállt az árfolyam stabilitása mellett, jelezve, hogy nem tolerálja a gyengülést, mint inflációnövelő hatást. Ez a korábbiaknál határozottabb kijelentés volt, és a jegybanknak minden eszköze meg is van arra, hogy ezt érvényesítse. A devizatartalékok rekord magasságban, 46 milliárd eurón állnak az utolsó adat szerint, ami bőségesen lehetővé tesz akár közvetlen beavatkozást is a piacon. A két tényező, az erős jegybanki üzenet és a rendkívül nagy exporttöbblet, úgy tűnik, elég volt ahhoz, hogy a forintból való menekülést, esetleg a forint elleni pozíciók nyitását lezárja. Ez önmagában segíti az erősödést nagy exporttöbblet mellett. Így most nem lenne meglepő, ha a jelenlegi folyamat, melynek során 395-ről néhány nap alatt 389-re esett vissza az euró árfolyama, tovább folytatódna, akár a januárban látott legjobb, 375 körüli értékig.
