Miért válik a gyerekek számára az online visszajelzés sokszor fontosabbá, mint a család valódi figyelme?
A visszajelzés függőség alattomos, nehezen észrevehető jelenség, amelyre könnyű rászokni. A kamaszkor ugyanis eleve egy krízisállapot: egy nagyon érzékeny időszak. Ilyenkor kezdenek azzal foglalkozni, milyennek is tűnhetnek mások szemében. Kísérleteznek, keresik önmagukat, emiatt pedig sokszor nehezen tudják eldönteni, hogyan illenek bele a körülöttük lévő közegbe. Ez fordulópont a fejlődésben: ilyenkor kezd kialakulni a személyiség és az identitás, vagy épp ellenkezőleg, a teljes zavarodottság – a nehezen tudom megfogalmazni, ki is vagyok állapota. Különösen azoknál a fiataloknál alakul ki az online visszajelzéshez kapcsolódó lájkfüggőség, akik a való életben kevés megerősítést, figyelmet kapnak, vagy kevés minőségi időt töltenek a családdal.
Hogyan lehet az elismerésből kényszer, miért válhat egy idő után a visszajelzés szorongató kényszerré a kamaszoknál?
Nem egyik napról a másikra válnak függővé. Számos tényező játszik szerepet; genetikai hajlam, társadalmi hatások, a mikrokörnyezet, a szociális tér vagy a pszichológiai tényezők.
Ha a szülő érzelmileg elérhetetlen, túlzott elvárásokat támaszt, vagy túlkontrollál, a gyerek nagyobb eséllyel keres pótlást az online térben. Mivel többnyire a szülők mintáit követik, ha otthon magas a képernyőidő, náluk is könnyen azzá válik. A krízis helyzetekben, iskolaváltáskor váláskor is felerősödhetnek a romboló minták, ilyen időszakokban, érdemes jobban odafigyelni rájuk.
Ma már egy gyerek bárki lehet a neten, akár egy szorongó kamasz is eladhatja magát magabiztos sztárként. Mit tesz ez hosszú távon a személyiségükkel, és hogyan hat a valódi emberi kapcsolataikra?
A közösségi média platformok szociális tükörként funkcionálnak. Amit a social médián mutatunk magukról, az nem fedi a valóságot. Az online önkép és a saját személyiség ellentmondása azonban belső konfliktust szülhet. Ez torzítja a kamasz saját magáról való észlelését, ami szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. A valódi kapcsolataiban pedig egyre nehezebb lesz őszintének és hitelesnek maradnia.
Miként alakítja át a visszajelzés függőség a gyerekek önképét?
Az online térben sikeresebb fiatalok könnyebben hiszik el, hogy értékesebbek másoknál. A kevesebb interakciót be gyűjtő tinédzserek ki rekesztve érezhetik magukat. Náluk ki alakulhat szorongás az érzés miatt, hogy lemaradnak valami fontosról.
A tinédzserek a hírességek és influenszerek posztjait látva irreális elvárásokat támaszthatnak magukkal szemben. A szerkesztett képek láttán csökken az önbecsülésük. Ha egy kamasz lájkfüggő, túlzott mértékben alapozza önértékelését a közöségi médián való vissza csatolásra. Tehát akkor vagyok jó, ha sokan reagálnak a tartalmaimra.
A lájkfüggőség a viselkedési függőségek közé tartozik. Az agyban, a szerencsejáték függőséghez hasonló folyamatok zajlanak le. A megerősítések hatására aktiválódik a jutalmazó rendszer, a szerotonin és a dopamin felszabadulása pedig azonnali jó érzést kelt. Ez a kör rövid időn belül megerősíti a cselekvést, ha jön egy újabb lájk, nagyobb eséllyel posztol újra, és egyre gyakrabban nyúl a telefonhoz. Így a fiatalok hozzászoknak ahhoz, hogy a visszacsatolást az online térből nyerik. Az állandó dopamin löket azonban károsítja a figyelmi funkciókat. Mára már minden felgyorsult, azonnali inger kell, így az idegrendszeri fejlődés is torzul.
Felismerhető a baj időben? Milyen apró jelekből veheti észre, egy szülő vagy pedagógus, hogy gond van?
Az első jelek gyakran apróságnak tűnnek: romlanak a tanulmányi eredmények, csökken a teljesítmény, a gyerek egyre nehezebben bírja ki telefon nélkül. Folyamatosan a visszajelzéseket lesi, nem tudja élvezni a hétköznapi ingereket. Észrevehetően szűkül az érdeklődési köre. A lájkfüggőség tünetei is hasonlóak, mint más függőségeké. A toleranciaszint ebben az esetben is emelkedik, tehát egyre több lájk kell ahhoz, hogy a gyermek ugyanazt az örömszintet átélje.
Miben más a helyzet nemek és korcsoportok szerint?
A kutatások szerint nem mindegy, mikor kerül először a gyerek a közösségi média világába. Fél évek, sőt akár egy-két év is sokat számíthat. Minél korábban kezdi el, annál könnyebben alakul ki a függőség. Érdemes minél későbbre kitolni a saját profil létrehozását. Ha a fiatal már egy kiforrottabb személyiséggel rendelkezve találkozik a digitális térrel, jóval kevésbé válik sérülékennyé. A lányok esetében külön kockázatot jelent az influenszer kultúra, a külsőre, népszerűségre épülő visszajelzések sokkal erősebben befolyásolják az önértékelésüket.
Mit tanácsol a szülőknek, hogyan beszéljenek a gyerekükkel, hogy az ne érezze támadásnak?
Fontos az ítélkezésmentes, asszertív kommunikáció. A tiltás nem segít. Beszélni kell arról, mit érez akkor, ha nem kap sok visszajelzést. Miért szükséges számára, hogy megosszon bizonyos dolgokat.
Mely digitális szokások segíthetnek abban, hogy a gyerek egészségesebben viszonyuljon az online világhoz?
A lájkfüggőség annyiban más, mint egy sima addikció, hogy ez társadalmilag is támogatott. Mindig elérhető, más függőségekben használt szerekkel ellentétben, ezért a digitális tudatosság elengedhetetlen. Szükséges a képernyőidőt szabályozni, megfelelő keretrendszert kell ki alakítani. Tanácsos a kamaszt rá vezetni arra is, hogy próbálja meg szűrni mikor, mit posztol.
Mikor jön el az a pont, amikor már nem elég a szülői odafigyelés, hanem szakember segítségére van szükség?
Ez a fajta addikció a többihez hasonlóan minden életterületre beszivárog. A fiatal elszigetelődik, elveszíti a kapcsolatot a környezetével, nem tud jelen lenni, fókuszálni, a korábbi tevékenységei iránt érdektelenné válik. Ha kontrollvesztés és sóvárgás jelenik meg, vagyis a gyerek már nem tudja irányítani, mennyi időt tölt a közösségi médiában, akkor ez egyértelmű jelzés arra, hogy szakember bevonása szükséges.
Hogyan lehet kezelni a lájkfüggőséget?
A függőség egy rendszer tünete, amely valamiféle hiányra adott válasz, és annak elégtelen működését jelzi. Ha a családi struktúra nem működik megfelelően, az függőség kialakulásához vezethet. Ilyenkor fontos a családtagok bevonása is, mert ez a probléma nem csupán egyéni, hanem közös kihívás.
Fontos, hogy a gyerek olyan kortárs közösségbe legyen – sportcsapat, zenekar, stb. – ahol valódi eredményeket tud elérni, valódi elismerésben részesül, sikerélménye lehet, ami nem like, hanem tényleges figyelem, megerősítés.
A közösségi média világában a fiatalok könnyen elveszthetnek a lájkok és visszajelzések hajszolásában, különösen, ha máshonnan nem kapják meg a kellő támogatást. Fontos, hogy megértsék, az igazi érték nem a virtuális térben, hanem a valódi életben rejlik.
Rácz Adrienn
