Két napja sokkban van a magyar testépítő társadalom: 49 évesen rollerbaleset miatt meghalt Jenei István világbajnok és háromszoros Superbody-bronzérmes testépítő, mesteredző. A debreceni sportember dializált vesebetegként sem hagyott fel a versenyzéssel – rendkívül népszerű volt a társai, a tanítványai körében. Halála körülményeiről baátja, Suba Krisztina mesélt a Blikknek.
„Vasárnap este jött haza az edzésből, egy nagy teljesítményű elektromos rollerrel járt – mesélte Krisztina. – Leesett róla valamilyen alkatrész, és úgy döntött, tolja felfelé a hídon. Elmondása szerint valahogy megcsúszott, és visszaesett rá ez a 70 kilós roller, szanaszét törte magát. Ő dializált beteg volt, vesebeteg, mint az apukája, valószínűleg tőle örökölhette, a csontjai ezért puhák voltak, nagyon könnyen törtek.”
Nem jutott oxigénhez
Krisztina szerint Jenei összes bordája eltört, a bal válla, a feje is betört. A tüdeje nem sérült, viszont a veseelégtelenség miatt az immunrendszere nagyon gyenge volt. Ez a súlyos baleset összeadódott ezzel a nagyon rossz laboreredménnyel, és nem bírta tovább a szervezete. „Nem kapott levegőt, mert a hemoglobinszintje nagyon alacsony volt, így a szervei nem jutottak oxigénhez. Fulladásos állapotba került, oxigénmaszkot kapott, de azt lerántotta magáról, utána halt meg. Még nem tudjuk pontosan, mi történt, hogy meg lehetett-e volna megelőzni a tragédiát… A boncolás még hátravan – mondta el Krisztina. Aki a kórházban meglátogatta a barátját, mielőtt elhunyt.
„Jól érezte magát amúgy, nem fájt semmije, kapott fájdalomcsillapítót. Beszéltem is vele, megsimogattam a fejét. Mondta, hogy olyan jókat aludt, s ha meggyógyul, majd jön, és akkor edzünk… De láttam rajta, hogy nincs jó állapotban” – idézte fel Krisztina.
A tanítványaiért élt
„A legjobb barátom volt már húsz éve. Annak idején, amikor először találkoztunk, azzal kerestem meg, hogy szeretnék versenyezni. Ő pedig felkarolt, támogatott. Aztán kialakult egy szerelmi kapcsolat, ami hét évig tartott, de utána is nagyon jó barátok maradtunk. Mintha a testvérem lett volna, a lelki társam volt” – magyarázta Krisztina.
Nem csak rá gyakorolt nagy hatást a népszerű testépítő, mesteredző, nemzetközi bíró, hiszen sokak számára volt példakép. „Maximalista volt, fanatikus. Ez a sport volt a szenvedélye, az élete. Mindenáron akarta csinálni, mindig azt mondta, ugyanezt tenné, ha újrakezdhetné, nem érdekelné a veseproblémája. Emellett nagyon jószívű, rendkívül segítőkész ember volt, rengetegen szerették. Amit keresett, azt nem magára költötte, hanem a versenyzőire, nem sajnálta tőlük a pénzt. Attól volt boldog ugyanis, ha látta, hogy sikeresek a tanítványai” – mondta Krisztina.
