Egy veszélyes gombafaj világszerte aggodalmat kelt – és egyre gyakrabban jelenik meg a kórházakban is. A szóban forgó kórokozó a Candidozyma auris. Először 2009-ben Japánban azonosították, ma már Indiában endemikusnak számít, és Dél-Európában is egyre több járványhoz köthető. Szakértők figyelmeztetnek: csak idő kérdése, hogy Közép- és Észak Európában is tömegesen megjelenjen.
Lappangó veszély
A gomba alattomos, mivel sokáig tünetmentes lehet. Először a bőrön telepszik meg, leggyakrabban a hajlatokban. Akkor válik életveszélyessé, ha a véráramba kerül: magas lázat, vérmérgezést, a belső szervekben tályogokat vagy katéterek, protézisek fertőzését okozhatja. Az amerikai CDC szerint azoknak a betegeknek, akiknél a gomba a szervezetbe jut, 30–60 százaléka meghal – írja a Bild.
Nehéz felismerni
„A Candidozyma-fertőzések nem specifikusak” – magyarázza Oliver Kurzai professzor, a Würzburgi Egyetem szakértője. A betegség többnyire lázzal és hidegrázással indul. Érintettek lehetnek sebek (pirosodás, duzzanat, gennyesedés), húgyutak (égő érzés, gyakori vizelési inger, zavaros vizelet), fül (fájdalom, váladékozás, viszketés) vagy a légutak (köhögés, nehézlégzés). Világszerte évente mintegy 6,5 millió ember fertőződik gombával – közel kétszer annyi, mint 2012-ben. Bár a Candidozyma auris csak kis részét teszi ki, rendkívül ellenálló. Ráadásul emberről emberre terjedhet.
Hetekig tartó izolálás
Németországban 2024-ben mintegy 120 esetet dokumentáltak – a szám alacsony, de járványügyi szempontból aggasztó. „Már egyetlen esetnél is cselekedni kell” – figyelmeztet Tim Eckmanns, a Robert Koch Intézet szakértője. A fertőzés többnyire eszközökkel és szennyezett felületekkel terjed. Különösen veszélyes, hogy a kontaktok csak hetek múlva adhatnak pozitív tesztet – addig az érintetteket izolálni kell.
A legtöbb Németországban azonosított törzs még kezelhető, új gombaellenes szerek is engedélyezés előtt állnak. A szokásos fertőtlenítőszerek hatásosak – de csak következetes alkalmazás mellett. „A legfontosabb, hogy már az első esetnél azonnal reagáljunk” – hangsúlyozza Birgit Willinger professzor a Bécsi Orvosi Egyetemről.
