A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az emberi agy nemzedékek során nagyobb lett, ami csökkentheti a demencia kockázatát. Ebben fontos szerepet játszanak az egészségügyi és oktatási fejlesztések. A UC Davis Health tudósai megállapították, hogy az 1970-es években született emberek agya 6,6 százalékkal nagyobb térfogatú és 15 százalékkal nagyobb felületű, mint az 1930-as években született embereké.
„A genetika fontos szerepet játszik az agyméret meghatározásában, de eredményeink arra utalnak, hogy külső hatások, mint például az egészségügyi, társadalmi, kulturális és oktatási tényezők is hatással vannak a változásokra.” – idézte Charles DeCarlit, a tanulmány szerzőjét a Heute.
A tudósok 1925 és 1968 között született emberek MRI-felvételeit vizsgálták, akiknek az átlagéletkora 57 év volt. 3226 résztvevő felvételeit vették alapul, és figyelemre méltó mintázatot találtak. Az agytérfogat lassan, de folyamatosan nőtt. Az 1930-as években az átlagos agytérfogat 1234 milliméter volt, az 1970-es években pedig 1321 milliméter. Ez 6,6 százalékos növekedést jelent. Az agy felülete is nőtt: az 1930-as években születetteknél 2056 négyzetcentiméterről az 1970-es években születetteknél 2104 négyzetcentiméterre.
Szürke és fehér agyállomány
A kutatók a szürke és fehér agyállomány, valamint a hippokampusz – az agynak a tanulással és a memóriával összefüggő része – növekedését is megfigyelték. A fehérállomány az agy mély szöveteiben található és olyan idegrostokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az agy különböző részei közötti kommunikációt. Nevét az idegeket körülvevő fehér köpenyről kapta. A szürkeállomány viszont az agy külső rétege, és lehetővé teszi a mozgás, az emlékezet és az érzelmek szabályozását. Nevét az idegsejtek nagy koncentrációjáról kapta, amelyek szürke színt kölcsönöznek a szövetnek.
Nagyobb agy egyenlő kevesebb demencia?
Az eredmények azért is biztatóak, mert ez a korral járó demencia, valamint az Alzheimer-kór kialakulásának lehetőségének csökkentését jelentheti. „A tanulmányunkban megfigyelt nagyobb agyi struktúrák jobb agyi fejlődésre és jobb agyi egészségre utalhatnak” – magyarázta DeCarli. „A nagyobb agyi struktúra nagyobb agyi tartalékot jelent. Enyhítheti a korral járó agyi betegségek, például az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák késői hatásait” – fűzte hozzá.
