A háború egyre kézzelfoghatóbbá válik az orosz hátországban is: benzinkutaknál kígyózó sorok, összeverekedő autósok és üres kútoszlopok jelzik, hogy az ország üzemanyag-ellátása súlyos zavarba került. Az ok egyszerre katonai és gazdasági – Ukrajna célzott drón- és rakétatámadásai az orosz energia-infrastruktúra szívét veszik célba, miközben a szankciók és a logisztikai nehézségek is mélyítik a válságot.
A megszállt Szimferopolban már korlátozást vezettek be: autóként legfeljebb 20 liter benzint lehet tankolni.
„Minden nap látok olyan autókat, amelyek az út szélén maradtak, mert kifogytak az üzemanyagból. A benzinkutakon pedig ökölharcok törnek ki”
– mondta a város egyik lakója az al-Dzsazírának. A helyzet azonban messze nem csak a Krím-félszigetet érinti: Oroszország 89 tagköztársaságából 57-ben már most ellátási zavarokról számolnak be.
A problémák különösen ott súlyosak, ahol nincs saját finomító – így például a távoli szibériai és kaukázusi régiókban, de a Donyec-medencétől sem messze. Moszkva környéke egyelőre védett, mivel öt finomító látja el az agglomerációt, de a perifériákon már benzinkutak tucatjai zártak be.
A kérdés immár nem az, hogy a válság eléri-e a mindennapi életet, hanem az, hogy milyen hamar. Az orosz energiaellátás megingása ugyanis nemcsak a háború kimenetelét, hanem Európa gazdaságát is befolyásolhatja. Ha a Kreml kénytelen a belső piacra átcsoportosítani készleteit, az újabb nemzetközi árrobbanást okozhat – és könnyen lehet, hogy a mostani orosz benzinkútsorok hamarosan Európában is mindennaposak lesznek. Nálunk is már a múlt héten elindultak fölfelé az árak, jelenleg a 95-ös benzin átlagosan 578 forintba, a gázolaj 581 forintba kerül literenként.
