„A francia nép által rám ruházott megbízatást (…) a végéig gyakorolni fogom” – jelentette ki pénteken a francia elnök a dél-franciaországi Toulonban a 25. közös francia-német kormányülést követő sajtótájékoztatón. Függetlenül attól, hogy mi lesz a francia miniszterelnök, François Bayrou által szeptember 8-ra kért bizalmi szavazás eredménye a Nemzetgyűlésben.
Macron nem kívánt „politikai spekulációkba” bocsátkozni egy esetleges új nemzetgyűlési feloszlatásról és előrehozott választásokról a bizalmi szavazás valószínűsíthető kudarca után.
Az államfő úgy vélte, hogy a miniszterelnöke előtt álló kihívás „nem leküzdhetetlen”, és felszólította a politikai erőket, hogy találjanak „megállapodási utakat” a költségvetésről.
Bayrou még hétfőn jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez szeptember 8-án a képviselők részéről a kormány adósságcsökkentő tervének végrehajtásához, és a 2026-ra meghatározandó költségvetési irányvonal támogatásához.
Ez a döntés egy újabb bizonytalan időszakot nyitott meg a francia belpolitikában, amelyben Macron ismét előtérbe került. Miután a kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben, és az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülésig – már jelezték, hogy nem szavaznak bizalmat a kormánynak, a jelenlegi helyzet szerint az a legvalószínűbb, hogy a kormány ugyanúgy megbukik, ahogy az tavaly december elején történt a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
A kormány bukása esetén Macron kinevezhet egy új kormányfőt, vagy feloszlathatja a Nemzetgyűlést és új választásokat írhat ki, mielőtt új kormányt nevez ki.
Az ellenzéki pártok közül a Jean-Luc Mélenchon által vezetett radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés viszont a köztársasági elnök lemondását is követeli, és új elnökválasztást szeretne.
A francia szakszervezeti szövetség eközben szeptember 18-ra országos közös mobilizációs napot hirdet, „beleértve a sztrájkot és a tüntetést is” a tervezett költségvetési megszorítások miatt – jelentette be pénteken Marylise Léon, a CFDT főtitkára. A mobilizációs nap elvileg tíz nappal a kormánnyal szembeni bizalmi szavazás után lesz, és nyolc nappal a közösségi oldalakon meghirdetett „Zárjunk le mindent szeptember 10-én” elnevezésű állampolgári mozgalom után – írja az MTI.
