Az eurózónában márciusban 2,4 százalék volt az éves infláció mértéke az Eurostat adatai szerint. A Portfolio most megnézte a tagállami rangsort is, amiből kiderült, hogy a magyar infláció márciusban még mindig a legmagasabbak között volt Európában. Itthon 3,6 százalék volt az éves áremelkedés mértéke, ami a hatodik helyre volt elég. Ezzel megelőzött minket Románia (6,7%), Horvátország (4,9%), Észtország (4,1%), Ausztria (4,1%) és Belgium (3,8%).
A legjobban a litvánok jártak, ahol mindössze 0,4 százalékot emelkedtek átlagosan az árak tavaly március óta, de a finnek és a dánok se panaszkodhatnak. Mindkét országban 1 százalék alatti volt az infláció mértéke. Azonban a kérdés nem annyira fekete-fehér, mint azt elsőre gondolnánk. Az éves indexek közötti különbséget számos tényező befolyásolhatja.
Azokban az országokan, ahol nagyobb volt az energia- és élelmiszerek súlya a kosárban (ahogyan hazánk esetében is), ott jellemzően magasabbra ugrott az infláció. Ennek oka, hogy ez a két tétel hajtotta fel leginkább az árakat a kontinensen. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy az országok mennyire szorulnak rá az energiabehozatalra. Magyarország pedig ezen a téren sem áll túl jól, ráadásul a kormányzati tényezők is befolyásolják a történetet.
Erre jó példa Spanyolország, ahol az az energiaárakat a kormány alacsonyan tartotta. Emiatt a főmutató emelkedése az inflációs csúcsban is messze elmarad az európai átlagtól, miközben a maginfláció magasra ugrott. Fontos megjegyezni még, hogy az éves indexek közötti különbséget az infláció eltérő időbeli lefutása is magyarázza. Emlékezhetünk, hogy amikor a balti országokban már 20% feletti volt az éves áremelkedés, addig idehaza még 10% környéki inflációt mértek. Majd, amikor a magyar infláció 25 százalék környéki volt, a baltiaké már az egyszámjegyű tartományt közelítette.
