Ismét kiéleződött a vita arról, hogy nevezhető-e „pálinkának” az Erdélyben készült gyümölcspárlat. Az ügy apropója, hogy a közelmúltban aranyérmet nyert Beke Tibor piros bélű körtepárlata az Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatversenyen. A készítő és a róla szóló cikk is „pálinkának” nevezte a terméket, ám a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács ezt kifogásolta.
A Tanács közleményben emlékeztetett: a „pálinka” elnevezés uniós földrajzi árujelző, amelyet kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből, ottani előállítással és palackozással készült italokra lehet használni. Kivételt csupán az osztrák barackpálinka élvez meghatározott területeken. Így a Romániában, tehát az EU-n belül, de Magyarország határain kívül készült párlatok hivatalosan nem nevezhetők pálinkának. A szó használata tehát a testület szerint jogilag megtévesztő.
A cikk szerkesztősége a kérésnek eleget tett, a „pálinka” kifejezést mindenütt „párlatra” módosították. Ugyanakkor fontosnak tartották jelezni: az erdélyi köznyelvben a pálinka fogalomként él, függetlenül a jogi korlátozástól.
„Ideje lenne új alapokra helyezni a kérdést” – mondta Becze István, az Ákovita verseny főszervezője és a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke. Szerinte a pálinkához való viszonyulást nem csak határvonalak, hanem egy Kárpát-medencei szemlélet alapján kellene újragondolni.
Becze rámutatott, hogy Erdélyben a „pálinka” szó mindennapos használatban maradt. Annak ellenére, hogy az EU már 2004-ben levédte a nevet kizárólag Magyarország javára. Az ott élők természetesnek tartják, hogy saját italukat így nevezzék – és nem „körtepárlatnak”.
Azt is hangsúlyozta: az erdélyi főzdék nem akarnak jogot sérteni. A megnevezés használata a helyi nyelvhasználat része, nem pedig kereskedelmi trükk. A magyar jogszabályokat tiszteletben tartják, ám visszásnak tartják, hogy még a szót sem szabad kiejteniük anélkül, hogy bírálatot ne kapnának.
Becze szerint a határon túli magyar közösségek joggal érezhetik úgy, hogy kizárják őket a „hivatalos” pálinkavilágból. Noha sokat tanultak a magyarországi szakmától, és számos közös rendezvény, például az Ákovita is épp a partnerséget szolgálja – írja az Agroinform.
„Nem egymástól vesszük el a piacot, hanem együtt építhetünk egy hungarikumra alapozott márkát” – fogalmazott a szakértő. Példaként említette, hogy más régióknak, például Burgenlandnak sikerült levédetni saját pálinkafajtájukat, és hasonlót tartana kívánatosnak a székely szilvapálinkák esetében is.
