Sötét árnyak mozognak Tapolca határában. Vadkamera rögzítette, amint egy aranysakálfalka nesztelenül lopakodik az Eger-víz mentén, alig pár kilométerre a településtől. A felvétel hátborzongatóan világossá teszi: a ragadozók nemcsak visszatértek Magyarországra, hanem egyre közelebb húzódnak az emberi lakóhelyekhez.
A videót készítő Somogyi László hetek óta hallotta a sakálok kísérteties üvöltését a réteken, ezért döntött a vadkamera kihelyezése mellett.
„Sejtettem, hogy egy egész falka jár a környéken, de amikor megláttam a képeket, még engem is meglepett a számuk”
– árulta el a szakember. A képsorokon jól kivehető: nem magányos kóborlókról van szó, hanem egy szervezett, több példányból álló ragadozócsapatról.
Lassú hódítás, növekvő veszély
Az aranysakálok száma az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen megnőtt Magyarországon. A vadászok évente több mint tízezer példányt lőnek ki, de a teljes állomány így is elérheti a 60 ezret. A faj az 1990-es években tért vissza, és mára szinte minden megyében felbukkant – Somogytól a Budai-hegységig. Most pedig úgy tűnik, a városok küszöbét ostromolják. A
A kutatók szerint a sakálok sikerének titka a gazdag táplálékbázis, a rágcsálókban és nagyvadakban bővelkedő élővilág, valamint az ember által zsugorított természetes élőhelyek. Ám ez a siker egyre több konfliktust szül: elejtett háziállatok, megriadt gazdák és hátborzongató éjszakai üvöltések jelzik, hogy a ragadozó közelebb van, mint gondolnánk.
Új kihívás a falvaknak és városoknak
Szakemberek figyelmeztetnek: az aranysakál nemcsak a vadgazdálkodást alakítja át, hanem lassan az emberek mindennapjaiba is betörhet. Egy-egy éhes falka már nem áll meg a határban – előbb-utóbb a város széléig is eljuthat. A kérdés csak az: felkészültünk-e arra, hogy szembenézzünk a halkan közelítő, de egyre bátrabb ragadozóval?
