Az Ukrajnán áthaladó parlagi sasok megváltoztatták repülési útvonalukat, hogy elkerüljék a konfliktus által érintett területeket. A GPS-adatokból kiderült, hogy a madarak nemcsak nagy kerülő utakat tettek az invázió kezdete után, hanem a pihenő- és feltöltődési célú megállásokat is csökkentették, vagy teljesen elkerülték azokat.
A kutatócsoport szerint a végeredmény az, hogy a sérülékeny ragadozó madaraknak hosszabb időbe telt, amíg elérték a költőhelyüket, és valószínűleg több energiát fordítottak arra, hogy eljussanak oda.
„Olyan ez, mintha maratont futnánk, de nem tartanánk vízszünetet. És a végén valaki megkér, hogy fuss még hét-nyolc mérföldet” – mondta Charlie Russell, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa.
Az eredmények szerint a sasok átlagosan 85 kilométerrel többet utaztak a háború kitörése után. Russell szerint az egyik sas 250 kilométerrel hosszabbította meg az útvonalát. Az út a konfliktus kezdete után átlagosan 55 órával tovább tartott, a hímeknél pedig alacsonyabb repülési sebességet találtak, mint a konfliktus kezdete előtt. És míg a konfliktus előtt a sasok 90%-a, addig az invázió után csak 32%-uk állt meg Ukrajnában, és egyes helyeket teljesen elkerültek – írja a Guardian.
A kutatócsoport szerint a közvetlen útvonaltól való legnagyobb eltérés ott történt, ahol nagyobb volt a katonai aktivitás. „Nem arról van szó, hogy a madarak minden reggel megnézik a híreket, hogy kitalálják, merre kell vagy nem kell repülniük a vonulásuk során” – mondta Russel.
Russell szerint az eredmények alábecsülhetik a konfliktus hatását, mivel egyes sasok magának a költési időszaknak is ki lehetnek téve ilyen stressznek.
„Jelenleg nem sokat tehetünk, de fontos, hogy megértsük, milyen stresszhatások érik ezeket a populációkat, hogy egy konfliktus utáni forgatókönyv szerint ne csak a nagyobb parlagi sas-populációkat támogassuk és segítsük a helyreállásukat, hanem az ökoszisztémák egészét” – tette hozzá.
